2009. augusztus 22., szombat

Csokis körtés sütemény

Egy szuper variáció a klasszikus körte-csoki kettősre, dr. Oetkertől (Kezdők süteményeskönyve). Omlós, csokis, a körte megsülve egészen dzsem-szerű lesz a süteményben, és mégsem túl édes - igazán nagyon finom. A könyv szerint körte helyett meggyel, sárgabarackkal is működik a recept. De hát itt a körte-idény, szóval hajrá! :)

Hozzávalók:
12 dkg étcsoki
12 dkg vaj
25 dkg liszt
3 ek sütőpor
20 dkg cukor
4 tojás
1 dl tejszín
a tetejére étcsoki, valamint érett, meghámozott, kimagozott, cikkekre vágott körte (citrommal bespriccelve)

Elkészítés: Az étcsokit és vajat mikróban folyósra olvasztjuk, és lehűtjük. A robotgépbe teszünk minden egyéb hozzávalót (a sütőport és a lisztet előtte összekeverjük), a végén a lehűtött csokis vajat, és a géppel néhány perc alatt egyneművé kevertetjük. Elég lágy tészta lesz belőle. A tésztát kb. 30x40 centis kivajazott tepsibe öntjük, és a cikkekre vágott körteszeleteket "cserépszerűen", azaz egymást félig (vagy, ha több körtével szeretnénk, háromnegyedig:)) fedve rárakosgatjuk a tésztára. A körtét érdemes csak az utolsó pillanatban meghámozni és felszeletelni, és citrommal meglocsolni - emiatt nem barnul majd meg, és az íze is pikánsabb lesz. Az egészet citrommal enyhén megpsricceljük, és kb. 30-40 perc alatt közepes sütőben (kb. 180 fokon) megsütjük.

Ha kihűlt, 5-8 dkg étcsokit néhány ek tejszínnel vagy néhány dkg vajjal megolvasztunk (önmagában - legalábbis nekem - a csoki sokszor nem olvad meg rendesen), és az olvadt csokiból kanállal csíkokat húzunk a sütire, amíg az egész csoki el nem fogy.

2009. augusztus 20., csütörtök

Bodzás-gyömbéres szőlőleves

Klasszikus tejszínes gyümölcsleves a mostani idénygyümölcsből - egy kis extrát a fűszerezése tesz hozzá. Hidegen-melegen finom.

A recept úgy született, hogy először is volt itthon rengeteg szőlő. Persze frissen a legjobb és legegészségesebb, de tényleg rengeteg volt. Aztán elkezdtem szőlőleves-recepteket keresni, találtam is egyet-kettőt, nem tetszettek. Így végül készítettem egy tejszínes verziót, aminek a fűszerezését - sikeresen - a szőlőhöz igazítottam. Íme:

Hozzávalók:
2-3 nagy fürt fehér szőlő (kb. 60-70 dkg)
3 ek méz
3-5 ek cukor (a szőlő édességétől és ízléstől függően)
1 dl fehérbor
1/2 dl bodzaszörp
1-2 centi reszelt friss gyömbér vagy nagyon kevés (2-3 "késhegynyi") szárított gyömbér
a habaráshoz 2 dl tejszín és 1 ek liszt (esetleg liszt helyett vaníliás pudingpor)

Elkészítés:
A szőlőt megmossuk és leszemezzük. Ha nagyon nyugodt idegállapotban vagyunk, ki is magozhatjuk, hétköznap estékre ezt nem ajánlom. Beletesszük egy lábosba, ráöntjük a bort, a bodzaszörpöt és felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje a szőlőt. Hozzáadjuk a mézet, cukrot és a gyömbért, és 10 perc alatt megfőzzük. Ezt követően a szőlő kétharmadát kivesszük a levesből, szitán átpasszírozzuk, a levét visszaöntjük a levesbe (a "törkölyt" kidobjuk, nem kell). Ismét felforraljuk, megkóstoljuk, és ízlés szerint még édesítjük vagy gyömbérrel fűszerezzük. A tejszínt és a lisztet egy kis tálkában csomómentesen összekeverjük, kanalanként hozzáöntünk kb. egy merőkanálnyi levest ("hőkiegyenlítünk"), és a habarást beleöntjük a levesbe. Keverés mellett felforraljuk, és kész. Hidegen és melegen is fogyasztható.

A levesbetét a maradék megfőtt szőlő, de ízlés szerint a végén friss szőlőt is tehetünk még hozzá. Mi anélkül ettük, a képen a friss szőlő a fotó kedvéért került bele.

2009. augusztus 7., péntek

Epres sajttorta fagyi

Valamelyik évben a Jézuska fagyigépet hozott ajándékba. Mindenkit biztatok hasonló ajándékok kérésére, igazán nagyon hasznos. Valami statisztikában olvastam, hogy a megvett, de soha nem használt konyhai ketyerék között dobogós helyen van a fagyigép. Hát nem tudom, én elég rendesen használom, főleg nyáron persze.

A fagyigép (legalábbis az enyém) alapvetően úgy működik, mint egy robotgép keverőtálja, aminek jégakku az alja. Azaz a tál alja egy jégakku, az hűti a fagyimasszát, afölött forog egy keverőkar, ami a jégakku aljáról folyamatosan felszedi és összekeveri a masszát. Így a fagyialap folyamatos keverés közben folyamatosan fagy meg, mennyiségtől függően kb. 15-40 perc alatt. Érdemes a fagyialapot jól behűteni, akár előző este elkészíteni, mivel a fagyigép csak teljesen lehűtött masszát tud megfelelő állagúra keverni.

A recept Deliától származik, de Ch&V is megjelentette már.

Hozzávalók (kb. 6dl fagyihoz)

A fagyihoz:
2 tojássárgája
5dkg cukor
20dkg krémsajt (elvileg philadelphia, szerintem a Boci is tök jó:))
1dl tejszín
1dl tej
1tk vaníliakivonat, vagy 1 rúd vanília
fél citrom leve

Az epersziruphoz:
3 ek cukor
3 ek víz
20dkg eper (eredeti recept szerint 10, de én jóval többel készítettem)

Ízlés szerint háztartási vagy vajas keksz

Elkészítés: A fagyialaphoz a tejszínt és a tejet forráspontig melegítjük, a vaníliarúd kikapart magjait vagy a kivonatot beletesszük. A tojássárgáját kikeverjük a cukorral, ráöntjük a meleg tej/teszín keveréket, és simára keverjük és sűrűre főzzük. A krémsajtot csomómentesre keverjük, majd hozzáadjuk a lehűtött vaníliamártást és a citromlevet - ez lesz a fagyialap. Az eperszirup csak annyi, hogy a vizet és a cukrot összeforraljuk, pár perc alatt kicsit beforraljuk, majd az eperrel turmixoljuk. A fagyialapot a fagyigépben előírás szerint elkészítjük. Ha nagyjából kész, hozzáöntjük az eperturmixot és a kekszmorzsát. Kész az isteni házi fagyi!!!!!

2009. augusztus 2., vasárnap

Lestyános tökfőzelék

Eszter (mármint az I. számú) saját bevallása szerint azért is hozta létre ezt a kis közösségi blogot, hogy olyan, egyébként teljesen hétköznapi recepteket is leírjunk, amit vélhetőleg a hagyományostól eltérően készítünk. Ez egy ilyen recept lesz, egy véletlenségből nagyon jól sikerült fűszerezésű főzelék receptje.


Mi jut legelőször eszetekbe a lestyánról? Persze hogy Katka.

Másodszorra pedig ugye-ugye
ez a szép fűszernövény:












Azt hiszem, elég kevesen használnak lestyánt, leginkább csak azok, akikre az erdélyi konyha valami miatt komolyabb hatást tett. Nagyon kellemes íze van, olyan "alapfűszer" íze, ami nagyon sok fogásba kiválóan belesimul. Én sokszor szinte petrezselyem helyett használom (mivel a lestyán a teraszon nől és így "szezonban" mindig akad, petrezselymet viszont vennem kell - így ha nem veszek, nincs). Anyukám pl. a rántott húst zöldfűszeres tejben vagy tejszínben szokta puhítani sütés előtt, és szerintem a legfinomabb előpácoló zöldfűszer a lestyán.


No szóval, a lestyános tökfőzeléket az alábbiak szerint készítettem:


2 ek (liba)zsírt egy lábosban megolvasztunk, egy fej apróra vágott hagymát megfonnyasztunk rajta. Ha már "üveges", egy fél zöldpaprikát és egy közepes paradicsomot felvágunk és néhány percig pirítjuk a hagymával együtt. Kb. 3 centi kolbászt felkarikázunk vagy apróra vágunk, és azt is hozzáadjuk (ez nagyot dob az ízén). Egy közepes tököt lereszelünk (én nem szoktam sózni és kinyomkodni), és hozzáadjuk a lecsós alaphoz. Kb. 3 percig néha megkeverve pirítjuk, majd ízlés szerint 3-5 dl vízzel felöntjük, és fűszerezzük: sóval, borssal, kb. egy ek. gulyáskrémmel, egy kk. pirospaprikával, egy marék apróra vágott lestyánnal, némi szárított kaporral és friss petrezselyemmel. (Ez utóbbiak elhagyhatók, de ez a három zöldfűszer, a domináns lestyán, és mellette a kevés kapor és petrezselyem nagyon szuper ízhatást ad). Negyedórán keresztül közepes lángon fedő alatt főzzük, majd behabarjuk 3 dl tejföl és másfél ek liszt keverékével. A habarás után felforraljuk, és akár hidegen, akár melegen megehetjük. Én hidegen szeretem.


A főzelék nem egy túl fotogén műfaj, és tökfőzeléket úgyis mindenki látott már, de a rend kedvéért egy képet azért ideteszünk róla: