2009. december 30., szerda

Narancsos-mozzarellás saláta




Régóta szerettem volna feltenni ezt a receptet, mely Réka közvetítésével került be a klubba, de előbb kép nem volt róla, aztán időm nem volt ezzel foglalkozni, de ami késik, nem múlik...

A recept szerintem zseniális, ilyen ízkombinációval eddig nem találkoztam, ráadásul könnyen, gyorsan és olcsón kivitelezhető. A saláta gyors fogyásából pedig úgy tűnt, nemcsak nekem ízlik. A recept a szakácsnő saját szavaival pedig a következő.

Nagyon bonyi: egymásra rétegzel narancs, mozzarella és hajszálvékony lilahagyma szeleteket. Közé olívaolaj, só, bors. Csókolom.

Balázs karácsonyra szakácskönyvet kapott Dolce Vita címmel - a könyv gyönyörű, még nem próbáltunk ki belőle semmit, de ez nem maradhat így sokáig :) . A szerző mellesleg hasonló nevű blogjával vált ismertté (hát igen, előttünk is nyitva állnak még a nagy lehetőségek;). Ebben találtam egy ehhez nagyon hasonló szicíliai receptet:

insalata d'arancia. Ebbe mozzarella helyett olajbogyót tesznek . Az olajbogyót a szerző szerint helyettesíthetjük felkarikázott szárzellerrel vagy édesköménnyel. Lehet próbálkozni...

A képek az idei mikulásbulin készültek.






Szülinap

Kedves blogolvasók és -szerkesztők!

Blogunk megérte első szülinapját! Egy éve, hogy egy influenzás decemberi napon az jutott eszembe, hogy milyen jó is lenne egy fórum, ahol megoszthatjuk egymással receptjeinket, így azt a sok finomságot, amiket a közös bulikon kóstoltunk, magunk is el tudnánk készíteni. A blog él és virul, 1 év alatt 65 receptet tettünk fel!!! Köszönet mindazoknak, akik gasztronómiai tudományukkal, szebbnél szebb fotókkal, kritikákkal és kommentárokkal hozzájárultak sikeréhez. Reméljük a későbbiekben egyre több szerző egyre szorgosabban gyártja majd az új bejegyzéseket! Ezzel a különleges tortával kívánok még sok ilyen jeles évfordulót főzőklubunknak - na meg sok olyan közös programot, ahol az elkészített ételeket meg is kóstolhatjuk!

Eszter



2009. december 27., vasárnap

Skót krémes


Nevéből adódóan ez a süti nem igényel sok és drága hozzávalót.
Tehát, végy: -30 dkg lisztet
-6 dkg zsírt vagy olajat
-8 dkg cukrot
-1 tojás sárgáját
-1 dkg szalalkálit
Kevés tejjel a hozzávalókat összegyúrjuk és két vékony lapot sütünk a tepsiben.
A krémhez további anyagokra van szükség:
-3 dl tej
-1 cs vaníliás cukor
-6 dkg liszt
-15 dkg vaj vagy margarin
-20 dkg cukor
-1 db tojás sárgája
Gőzön sűrű pépet főzünk, majd a vajat vagy margarint, a cukrot, és a tojás sárgáját habosra keverjük és a kihűlt tejkrémmel összekeverjük.
A krémet az egyik lapra kenjük, a másikat ráborítjuk és kb. 24 órára hűvös helyre tesszük.

2009. december 26., szombat

Croissant házilag




Leveles tészta házilag. Ilyennek is csak karácsonykor áll neki az ember :)

Finom? Isteni. Főleg frissen, melegen, langyosan. Esküszöm, mint egy francia pékségben.
Macerás? Nem vészes. Háromszor kell keleszteni és kétszer hajtogatni, az elkészítési ideje kb. nyolc óra. Mindez elég rémesen hangzik, de ebből aktívan max. egy (na jó, másfél) órát kell küzdenünk, és a hajtogatás kifejezetten egyszerű dolog.
Nehéz elkészíteni? Határozottan könnyű. Kis túlzással agglegény-fokozat.

A recept a Szakácsok könyvéből származik. Aztán még az elkészítés előtt észrevettem, hogy Fűszeres Eszter és Zsuzska is elkészítették már pont ugyanezt a receptet, így elolvastam az ő tapasztalataikat is. A vége az lett, hogy a Szakácsok könyve alapján készítettem, de víz és tejpor helyett tejszínes tejjel. Az eredménnyel rendkívüli módon meg voltam elégedve. Készítettem sima, mazsolás, étcsokis és tejcsokis változatot is.

Hozzávalók (24 darab):
60 dkg rétesliszt
12 g friss vagy 7 g szárított élesztő
12 g só
75 g porcukor
35 g igen puha vaj
2 dl tej (szükség szerint még max. egy dl)
1 dl tejszín
325 g hideg vaj

Hozzávalók a töltelékekhez: rumba áztatott mazsola, tejcsoki, étcsoki

Elkészítés: A tejet és tejszínt összekeverjük, langyosra melegítjük és feloldjuk benne az élesztőt. Szitáljuk a lisztet a robotgép keverőtáljába (ha bírja a robotgép a dagasztást... az enyémet csak ritkán használom dagasztásra, mert küzd vele, inkább kézzel szoktam dagasztani, de azt valahogy mindig hamar megunja az ember. Most nem akartam kockáztatni, hogy a kevés dagasztás elrontja az eredményt, inkább géppel dagasztottam, és leállítottam időnként a gépet). Kever­jük bele a sót, a cukrot, a puha vajat, és a feloldott élesztőt. Dagasszuk össze a géppel - ha a tészta túl kemény, adjunk hozzá annyi langyos tejet, hogy közepesen lágy, rugalmas tésztát kapjunk. Dagasztgassuk szorgalmasan a géppel pár percig, a végén kézzel gyúrjuk át.

Kelesztés 1: Takarjuk le folpackkal az összeállított tésztát, és szobahőmérsékleten pihentessük 1-1,5 óráig.

Kelesztés 2: Amikor a tészta a kétszeresére kelt, vegyük ki a tálból, dagasszuk át, majd tegyük vissza. A tálat takarjuk le folpackkal, és hűtőben pihentessük a tésztát 1—1,5 óra hosszat. Vegyük ki a tálból, ismét dagasszuk át, megint takarjuk le, és 30 percre tegyük a mélyhűtőbe.

Hajtogatás 1: Vegyük ki a tésztát a mélyhűtőből. A kemény vaj felét addig gyúrjuk, amíg meglágyul (ez elég vicces folyamat, én elképzelni sem tudtam, de teljesen jól működött). Belisztezett munkalapon nyújtsuk a tésztát olyan téglalappá, amely háromszor olyan hosszú, mint széles. A vajat helyezzük a tészta alsó szélére, és tenyerünkkel addig nyomkodjuk, amíg a téglalap kétharmadát befedjük vele (tehát figyelem, a tészta csak kétharmadáig lesz vajas). Hajtogassuk úgy a tésztát, hogy először a vajazatlan felső harmadát hajtjuk le, majd erre kerül az alsó harmada. Bár a recept nem írta, itt én még egyszer félbehajtottam, ezúttal vízszintesen. A hajtogatott tésztát csomagoljuk folpackba. Pihentessük 30 percig a mélyhűtőben, majd 1 óráig a hűtőben.

Hajtogatás 2: Nyújtsuk ki a tésztát ugyanolyan téglalappá, mint az előbb, és kenjük rá a vaj megmaradt részét. Ugyanúgy hajtogassuk háromba, azután csomagoljuk folpackba. Pihentessük 30 percig a mélyhűtőben, majd 1 óráig a hűtőben.

Kelesztés 3: Lisztezzük be a munkalapot, és nyújtsuk ki a tésztát 3 mm vastagságúra. Éles késsel vágjunk belőle 20 cm-es magasságú, 12 cm-es alapú háromszögeket. A formázáshoz tegyünk magunk elé a háromszöget úgy, hogy a talpa legyen felénk, csavarjuk fel, majd a végeit hajtsuk be, hogy kifliformát kapjunk. A töltött változatokhoz a csokit törjük kb. 4x2 centis darabokra, és a croissant-ok talpához közel a tejcsokisba tejcsokit, az étcsokisba étcsokit teszünk, úgy csavarjuk fel őket. A mazsoláshoz a mazsolával ritkásan beszórjuk a tésztát, felcsavarjuk. A croissant-okat tegyük egymástól 5 centire egy sütőpapírral kibélelt tepsire. Szobahőmérsékleten kelesszük 1 ½ -2 órát. Ezt követően egy hónapra lefagyaszthatjuk egy részét.

Melegítsük elő a sütőt 230 °C-ra (gáz: 8-as fokozat). Egy felvert tojással kenjük meg a croissant-okal, majd tegyük a sütőbe, és csök­kentsük a hőmérsékletet 190 °C-ra (gáz: 5-ös fokozat). Süssük 20 percig. Ekkor vegyük ki, és rácsra rakva hagyjuk kihűlni őket.

A csokis változatokat önmagukban, a simát és a mazsolást sűrű vaníliasodóval kínáljuk. Bon appetit!

2009. december 11., péntek

Cukrozott narancshéj

Íme, a korábban beharangozott cukrozott narancshéj receptje. Hihetetlen takarékos háziasszonyoknak érezhetjük magunkat, ha ilyent gyártunk házilag, mert ugye nem megy pocsékba a megevett-megivott narancsok héja, ráadásul az eredmény meglepően sokoldalúan felhasználható. Az ember erre csak akkor jön rá, ha a cukrozott narancshéj legyártása után olyan receptet keres, amibe felhasználhatja az alkotását - egyáltalán nem lesz nehéz dolga. Ötletadónak legyen elég egyelőre a "naptorta", a moszkauer és a narancsos karácsonyi bonbon, e nemsokára jön még más is. Ja, és nagyon fincsi.

Én Stahl Judit receptje alapján készítettem, amit az alábbiakban változtatás nélkül leírok. Ma hallottam egy másik receptet is, amelyben a narancshéjat először 3 napig hideg vízben kell áztatni (hogy a kesernyésségét elvegyük), majd cukorszirupot gyártani és abban szintén 3 napig punnyasztani a narancshéjat. Az alábbi egy jóval gyorsabb recept (mondjuk így sem 10 perc...), ezért maradok is ennél.

Hozzávalók:
6 félbevágott narancs héja
50 dkg cukor
kb. 20-30 dkg cukor a "hempergetéshez"

Elkészítése: A narancshéjakat alaposan megmossuk, és felvágjuk kb. 1 centi vastag csíkokra. A fehér, szőrös bundát megpróbáljuk a lehető legalaposabban levágni róluk, hogy lehetőleg csak a narancsszínű héj maradjon. Egy fazékba hideg vizet engedünk, belerakjuk a narancshéjakat, erős tűzön felforraljuk, 1-2 percig forraljuk a rakományt, majd leszűrjük a narancshéj-darabokat, a forralóvizet kiöntjük. A fazékba újra hideg vizet engedünk, ismét belerakjuk a narancshéjakat, újból felforraljuk, leszűrjük, stb. Mindezt legalább 4-szer megismételjük. Ez az egész eljárás arra való (mint az alternatív megoldásban a 3 napig áztatás), hogy a narancshéj ne legyen keserű.

Ha a kesertelenítésen túl vagyunk, úgy az eddig
használt fazékban fél liter vízből és fél kg cukorból szirupot főzünk, azaz a cukrot feloldjuk a vízben. A szirupba belepakoljuk a narancshéjakat, és takaréklángon főzzük legalább 1 órán keresztül. Ezt követően leszűrjük és jól lecsöpögtetjük a narancshéjakat, és egy nagy tálcára cukrot szórunk. A cukorban alaposan meghempergetjük a narancshéjakat, hogy minden oldalukat jól bevonja a cukor, és kb. egy nap alatt megszárítjuk őket. És íme, a végeredmény:

Harcsaszelet zeller-krumpli-pürével

Fogyózunk... úgyhogy jöjjön most egy olyan egészséges és fogyókúrabarát fogás, ami ennek ellenére elég kiadós ahhoz, hogy vasárnapi ebéd legyen belőle. Annyira, hogy Péter rögtön a "top tíz" közé követelte.

A harcsa nem túl olcsó, az kétségtelen. Viszont nagyon jóízű hal, és amúgy sem árt, ha a ponty és a pisztráng mellett valami mást is megismer az ember. Szóval próbálkozzatok vele bátran, nem lehet vele melléfogni. És a zeller-krumpli köret úgyis elég olcsó ahhoz, hogy visszabillentse az ebéd pénzügyi mérlegét :)

Hozzávalók (2 személyre):
60 dkg harcsafilé
6-8 dkg vaj
30 dkg krumpli
30 dkg zellergumó
1-2 dl tej
só, bors, szerecsendió, sülthúsfűszer
zellerzöld

Elkészítés:
A krumplit és a zellert meghámozzuk, kockára daraboljuk és kevés vízben megfőzzük. Közben a sütőt előmelegítjük közepes hőfokra (180-190 fok). A harcsafilét mindkét oldalán enyhén sózzuk-borsozzuk, és bedörzsöljük a sülthúsfűszerrel is. Egy kisebb tepsibe belekockázunk 2 dkg vajat, a vajkockákra rárakjuk a halacskát, és 1 dkg vajat rárakunk a tetejére is. A tepsit beborítjuk alufóliával, és betoljuk a sütőbe. Kb. 20 perc alatt megsütjük, úgy, hogy az utolsó 5-7 percben levesszük a tepsiről a fóliát, így a filé szépen megpirul.

Közben a megfőtt krumplit és zellert leszűrjük, ízlés szerint sózzuk-borsozzuk, nagyon kevés friss szerecsendiót reszelünk hozzá, és 3-4 dkg vajjal összepasszírozzuk. Fokozatosan hozzáöntünk legalább 1 dl tejet, illetve annyit, amennyivel viszonylag lágy pürét kapunk. Vagy amennyit ízlésünk diktál:). Apróra vágott zellerzölddel fűszerezzük. Amire idáig jutottunk, valószínűleg a harcsa is megsüldögélt, így lehet is enni.

2009. december 4., péntek

Tejfölös-mascarponés krémcsokitorta

Úgy alakult, hogy most megint egy süteményrecept jön. Ismét Ízbolygótól, ismét változtatás nélkül. Az egész egy nagy csokikrém, isteni, nagyon tömény, épp ezért 8 személynek bőven elég egy kisméretű (20 cm átmérőjű) kapcsos tortaformányi méret is.

A tetején a csokilevélkék is Ízbolygó ötlete alapján készültek, jelen esetben papsajtlevél volt az alap :), szerintem hihetetlen mutatós, bár azért elég pepecs. Viszont a látvány hanyatt is vágja a közönséget, az ember gyermeke pedig nagyon büszke lehet az alkotására.

Hozzávalók:
2 tojás
5 dkg cukor
15 dkg tejföl
2 dkg kakaópor
8 dkg vaj
15 dkg 70%os étcsoki
chilipor (opcionális)
mascarpone (én azt használtam, de sztem tejszínhabbal is működik)
fagyasztott málna (vagy más gyümölcs)

"A tojásokat szétválasztom. A sárgáját habosra keverem a cukorral, majd hozzáadom a kakaóport, a tejfölt, a késhegynyi chiliport és a csipet sót. A csokit a vajjal felolvasztom. A fehérjét csipet sóval habbá verem. A fehérjehabot összekeverem a kakaós sárgája-masszával, majd a végén elegyítem az olvadt csokival is. Egy kis (nagyjából 20 cm átmérőjű) tortaformát kivajazok és kakaóporral megszórok. Ebbe öntöm a masszát. A tortaformát alufóliával körbeveszem és egy tepsibe teszem, amibe forró vizet öntök nagyjából 1-2 cm magasan. 140 fokra előmelegített sütőben 12-14 percig párolom (ekkor még remegős!), majd hűtőben 1-2 óra alatt kihűtöm (do not para, tényleg megszilárdul). Mascarpone labdákkal és fagyasztott málnával tálalom (én szőlővel tálaltam). (Szerintem legegyszerűbb forró késsel vágni...)

ÖTLET: nagyon jópofa, ha csokilevélkére tesszük a mascarponét. A csokilevél elkészítése igazán nem ördöngősség! Az olvasztott csokival vékonyan megkenünk egy levelet és hagyjuk szobahőmérsékleten megkötni. Ha megkötött, lehúzzuk a levélről és mehet a hűtőbe felhasználásig."
És így nézett ki az egész torta. Szerintem bármelyik Szamosnak
vagy Daubnernek becsületére válna:)

2009. november 29., vasárnap

Naptorta (Narancsos sajttorta mangópürével és cukrozott narancshéjjal)

Izbolygó zseniális receptje alapján, nagyon kevés módosítással - ezért a recept szövegét is tőle veszem, a módosításaimat zárójelbe teszem. Nem túl édes, isteni, nagyon mutatós, a látványa szerintem kifejezetten jókedvre derítő. A tetejére a cukrozott narancshéjat én gyártottam (ez majd egy következő poszt tárgya lesz), kiváló felhasználási módja a megevett-megivott narancsoknak.


Hozzávalók:

Torta alja:
25 dkg Hobits keksz (bármilyen vajas keksz jó hozzá)
10 dkg olvasztott vaj

Krém:
37,5 dkg Philadelphia (3 doboz) (szerintem a camping/boci is OK, bár az sem sokkal olcsóbb :(( )
50 dkg mascarpone
2 dl tejföl
12 dkg cukor
1 dl kókusztej (helyette 1 dl tejszínt és 2 ek kókuszreszeléket használtam)
1 cs vaníliás cukor
5 tojás
1 vaníliarúd kikapart magjai
2 ek liszt
5-6 narancs

Citromos mangópüré:
2 érett mangó
citrom leve

A kekszet ledarálom, a vajat felolvasztom, majd a kettőt összekeverem és egy kapcsos tortaforma aljára nyomkodom. 200 fokon 10 percig elősütöm. A Philadelphiát, a mascarponét, a tejfölt, a cukrot, a kókusztejet és a tojásokat robottal összekeverem. Mehet hozzá a vanília kikapart magja ill. pici citromlé is. A végén rászitálok 2 ek lisztet és összekeverem.
A narancsokat kifilézem. Ehhez a talpát és a tetejét levágom, hogy a fehér bőrrész is lejöjjön. Aztán a késsel követve a narancs ívét az oldaláról is lehántom a bőrét a héjjal. Ha ez is megvan, akkor a többi már gyerekjáték. A gerezdeket elválasztó hártyák közül a gyümölcshúst egy késsel könnyedén kifordítom és feldarabolom, majd a művelet közben kifolyt levet és a feldarabolt gyümölcshúst is a sajtkrémhez keverem.
A kapcsos formát célszerű alulról bebugyolálni alufóliával, hogy nehogy kifolyjon a massza a sütőbe, mert az rettenet büdös bír lenni (ezt megerősítem, és ami kifolyhat, az ki is folyik!!!) A talapzatra öntöm a masszát és 1 és egy negyed órán át sütöm. A 20. és a 40. percben egy késsel körbevágom, hogy a massza elváljon a forma falától (hát ez nálam kimaradt, de gyönyörűen elvált így is!)
Ha megsült, jól kihűtöm. Tálalás előtt a mangók magjairól lefarigcsálom a húst és kevés citromlével leturmixolom. A tortaszeletekkel kínálom. (ehelyett én a tetejére halmoztam a mangópürét, és a tetejére még biggyesztettem néhány cikk cukrozott narancshéjat, így nyerte el a napos küllemet).

2009. november 2., hétfő

Túrótorta




EszterII szülinapjára készült az alábbi torta, a kép pedig a Gerecsében született a Nagy Napon.
Csak azért lett életlen, mert Péter most nem a hiper-szuper fényképezőgépét használta, hanem sebtében vette elő nadrágzsebéből a mobilját. A lényeg azért szerintem átjön belőle. Igazán nem a reklám kedvéért, de a torta nagyon gyorsan elfogyott egészen az utolsó morzsáig. A recept Balázs családi szakácskönyvéből származik, a bejegyzés szerint ezeréves, érződik rajta, hogy kiállta az idők próbáját. Egyszerű, könnyű torta, garantáltan hálás darab. Aki nem hiszi, kérdezze meg a jelenlévőktől...

6 tojás sárgáját 12 dkg porcukorral, 12 dkg vajjal kikeverjük, majd 12 dkg paszírozott túrót, 12 dkg őrölt mandulát, 2 evőkanál zsemlemorzsát és 6 tojás felvert habját hozzáadjuk. Lassú tűznél sütjük jó sokáig ( én 170°C-on 1 óráig sütöttem). Porcukorral megszórjuk vagy csokimázzal is bevonhatjuk.




Táj(asztal)kép csata után...

2009. október 31., szombat

Orosz töltött tojás


Kezdetben volt a kaviár, még Balázs szentpétervári útjáról. Aztán jött egy születésnap, és drága férjuram nekiállt receptet keresni a neten, hogy mit is lehetne ezzel kezdeni. A végeredmény nemcsak szép volt, hanem igen ízletes is. Az ünnepelt mindenesetre teljesen meg volt hatódva ettől a gasztronómiai teljesítménytől.

Hozzávalók 4 főre:

6 db tojás
1 ek (lehetőleg) dijoni mustár
füstölt lazac
vörös és fekete kaviár
rozmaring (lehetőleg friss)
olívaolaj

A tojásokat keményre főzzük, majd félbevágjuk. A rozmaringlevelet felaprítjuk. A füstölt lazacot felvágjuk darabkákra, a maradékot díszítésre felhasználhatjuk. A tojássárgáját kikaparjuk, összetörjük, majd összekeverjük a mustárral, a lazacdarabkákkal, a rozmaringgal és néhány csepp olivaolajjal. A masszát visszatöltjük a félbevágott tojásfehérjékbe, a töltelék tetejét félig fekete, félig vörös kaviárral bevonjuk.

A receptet lehet variálni, mi például nem jutottunk friss rozmaringhoz, és helyette citromfüvet használtunk - ami ízben nem nagyon hasonlít hozzá, de így is nagyon finom volt.

A háttérben a másik előételt csodálhatjátok meg, ez szintén Balázs alkotása. Pármai típusú sonkát kapribogyóval és olajos szárított paradicsommal töltött meg. Nem nagyon olcsó, de annál különlegesebb!

2009. október 11., vasárnap

Mézes-csilis sült oldalas steakburgonyával

Klasszik férfikaja, és kiváló vendégváró étel. Az édes oldalast Viktor kollégámnál ettük először (nem tudom, hogy ő pontosan így készítette-e...). Ez egy alig csípős változat, aki szereti a csípőset, duplázhatja-triplázhatja az erőspaprikát. A "steakburgonya" a saját tapasztalataim alapján formálódott pont ilyenre, és jelen pillanatban azt gondolom, hogy ez a létező legeslegjobb sültkrumpli recept a világon. Egy kis zöldsaláta azért befér még a sorba, gyomorkönnyítőnek :)

Hozzávalók az oldalashoz:
70-80 dkg oldalas
5 ek méz
2 gerezd fokhagyma
1 kiskanál őrölt kömény
3-4 cm friss gyömbér vagy 1 kiskanál őrölt gyömbér
1,5 kiskanás só (esetleg, ha van otthon és szeretjük, 1-2 ek szójaszósszal helyettesíthetjük a só egy részét)
2 ek olaj
1 csilipaprika, vagy 1 kiskanál erős pista

Hozzávalók a krumplihoz:
50 dkg krumpli (közepes méretűek, kb. 10 centi átmérőjűek)
3-5 ek olaj
2 ek sültcsirke-fűszersó (tele van mindenféle rettenetes adalékanyaggal, dehát mit tegyünk, ehhez TÉNYLEG ez a legjobb...)

Elkészítés: Az oldalast megmossuk, akkora tepsibe tesszük, amelyikben kényelmesen fekve elfér, néhány helyen éles késsel beszurkáljuk. Az összes többi hozzávalóból mázat készítünkegy kis tálban, és a felével alul-felül alaposan bevonjuk a húst. Aláöntünk egy deci vizet vagy sört, és lefedve, mérsékelt tűzön (170 fokon) legalább egy-másfél órán keresztül sütjük, inkább pároljuk. Akkor jó, ha a hús megpuhul ennek a fázisnak a végére, és szinte fogyasztásra alkalmas.

Közben a krumplikat meghámozzuk, mindegyiket négy cikkre vágjuk és egy tepsibe pakoljuk. Megöntözzük az olajjal, megszórjuk a sültcsirke-fűszersóval, és úgy összekeverjük, hogy a cikkeket az olaj és a fűszersó mindenhol bevonja. Egy jó félórára mérsékelten meleg sütőbe toljuk, fedetlenül (én ezt az adagot speciel az előző hússal együtt sütöttem egy darabig). Nagyjából félpuhára kell ezalatt sülnie. Ne izguljunk, ha pár krumpli leragad közben - teljesen sülve ők is elengedik majd a tepsit.

Amikor a húsnak és a krumplinak lejárt a mérsékelt tűzön sütési ideje, felcsavarjuk a lángot közel maxigázra (210-220 fokra). Annyi tennivalónk van összesen, hogy a hús felül levő oldalát még ez előtt megkenjük a maradék máz felével, és levesszük róla a fedőt is. Kb. 10 perc múlva megfordítjuk a húst, és a másik oldalát is megkenjük a maradák mázzal. További 10 perc alatt a hús kész, a krumplinak valószínűleg kell majd még 10 perc a forró sütőben.

2009. október 6., kedd

Fűszeres mandulás-sütőtökös sütemény

Igazi teához-kávéhoz való gyümölcskenyér, és az ipari mennyiségű sütőtök, a teljes kiőrlésű liszt és a méz miatt szerencsére kifejezetten egészséges is. A teázókban elterjedt sárgarépás sütihez hasonló jellegű, állagú és ízvilágú sütemény, szuperjó fűszerekkel megspékelve. A süti tésztájában levő rengeteg reszelt sütőtök íze - nem meglepően - nem kifejezetten érezhető, az inkább a tészta édességét és szaftos állagát biztosítja. Az alaptészta receptje Essen und Trinken ehavi receptesfüzetéből való, a fűszerezés viszont a saját hozzáadott értékem (az eredeti recept kizárólag vaníliás cukorra korlátozódott). A kardamomot ki ne hagyjuk belőle!!!

Hozzávalók:
50 dkg nyers sütőtök
20 dkg mandula
10 dkg simaliszt
10 dkg teljes kiőrlésű (ehelyett lehet összesen 20 dkg sima is)
15 dkg cukor
2 ek méz
10 dkg vaj
1 csomag sütőpor
3 tojás
1 citrom reszelt héja és leve
1 kiskanál őrölt fahéj
1 rúd vanília kikapart magjai
1 kiskanál őrölt kardamom vagy egész kardamommag mozsárban frissen megőrölve (inkább ez utóbbi persze)
esetleg néhány csepp mandulaaroma

Elkészítés: A sütőtököt lereszeljük (állítólag a héjával együtt is lehet, én nem voltam ennyire bátor és reszelés előtt meghámoztam). A mandula felét finomra, a másik felét darabosra őröljük. A kétféle lisztet összekeverjük a fűszerekkel (a citromhéjjal együtt, de a citromlé kivételével) és a sütőporral. A puha vajat a cukorral, a mézzel és a citromlével habosra keverjük, a tojásokat egyesével hozzáadjuk és azokkal is jól elkeverjük. A masszába először a kétféle darált mandulát és a lisztes keveréket, majd a végén a reszelt sütőtököt is hozzákeverjük.

Megsüthetjük egyesével muffinformákban vagy egyben vekni- vagy őzgerincformában is. Akármelyik változatot választjuk is, a kiválasztott formát a megfelelő védőpapírral (muffinpapír vagy normál sütőpapír) kibéleljük, és előmelegített sütőben, közepes tűzön (180 fokon) megsütjük. A kis muffinok 25-35 perc alatt kész vannak, a nagy formába töltött tészta nagyjából 60 percig sül.

Nálunk nagyon megy reggelire is.

2009. szeptember 27., vasárnap

Sárgarépás-kókuszos sütigolyók

Szuperegészséges édesség, és szerintem fantasztikusan finom. Mondjuk én imádom a sárgarépát, ami ennél a receptnél elég hasznos, tekintve, hogy lényegében répából áll. De a hozzávalók - ami nagyon kevés és nagyon szokványos - szerintem annyira átlényegülnek benne, hogy valami isteni lesz a végeredmény. Ja, és kb. 10 perc alatt elkészül. Ha valaki csak egyetlenegy receptet akar kipróbálni az általam közöltekből, szerintem ez legyen az!!!

Zsolt főnököm családjának örökbecsű receptje, náluk "ovis süti" néven fut.

Hozzávalók:
40 dkg sárgarépa
10 dkg porcukor
15 dkg dkg darált keksz
2 citrom reszelt héja és leve
10 dkg kókuszreszelék

+ 5 dkg kókuszreszelék a golyócskák hempergetéséhez

Elkészítés: A répát kislyukú reszelőn lereszeljük, és egy nagy tálban összekeverjük az összes hozzávalót, értelemszerűen a hempergetéshez való kókuszreszelék kivételével. Kb. 2 centi átmérőjű golyókat formázunk belőlük, és behempergetjük a maradék kókuszreszelékbe. Mérettől függően 30-40 golyócska lesz belőle.


2009. szeptember 21., hétfő

Bazsalikomos rakott tészta mozzarellával és sonkával

Egy nagyon gyors és nagyon finom variáció a sajtos-húsos tésztára. Sok a hozzávaló, de ennek ellenére munka alig van vele, és bombabiztos. By Stahl. Szeretettel küldöm Barbinak! :)

Hozzávalók:
a paradicsomos szószhoz
3 gerezd fokhagyma
40 dkg paradicsom vagy egy doboz hámozottparadicsom-konzerv
3 ek sűrített paradicsom
2 ek balzsamecet
1-1 ek szárított oregáno, bazsalikom és rozmaring (ehelyett persze mehet 2-2 ek összevágott friss is...)
ízlés szerint erős pista vagy kevés csípőspaprika

A sajtos szószhoz
50 dkg tejszínes krémsajt (boci, camping, bármi)
5 dl tejszín
szerecsendió
5 dkg parmezán

Egyéb hozzávalók
40 dkg szélesmetélt vagy nagykocka (vagy bármi más)
25 dkg mozzarella
15 dkg szárított, szeletelt sonka (elvileg "pármai" jellegű kellene, de szerintem feketeerdei sonkával is nagyon finom, ami kb. harmadába kerül. Ez alá nem érdemes menni...)
2-3 marék friss bazsalikom (ITT nem jó a szárított, könyörgöm, el ne rontsa vele senki az ételt!!!!)

A fokhagymát összezúzzunk, és a paradicsommal vagy hámozottparadicsom-konzervvel, sűrített paradival, balzsamecettel, szárított oregánóval, bazsalikommal és rozmaringgal, sóval és borssal, és ízlés szerint erős pistával összeturmixoljuk. Egy másik tálban összekeverjünk a tejszínes krémsajtot a tejszínnel, kevés szerecsendióval és a reszelt parmezánnal, sózzuk-borsozzuk.

A tésztát kifőzzük, és beleforgatjuk a sajtos keverékbe. A sajtos tészta felét egy tepsibe rakjuk, rápötyögtetjük a paradicsomos keveréket, majd a kockára vágott mozzarellával, és a darabokra tépett vagy felcsíkozott sonkával, rengeteg friss bazsalikommal megrakjuk. A végén a sajtos tészta másik felét is rápakoljuk, és közepesen forró (kb. 180 fokos) sütőben 25-30 perc alatt megsütjük, amíg a teteje meg nem barnul.

Jó főzőcskézést :)

2009. szeptember 13., vasárnap

Sós stangli (lesvári dédnagymamától)


Hozzávalók: -75 dkg liszt
-1 kocka élesztő
-2 ek. olaj
-1 ek. só
-3,5-4 dl tej
-köménymag
-cukor

A z élesztőt langyos tejben megfuttatom, majd pár percig állni hagyom. A lisztbe apródonként beleöntöm és gyúrom, később az olajat hozzáadom és addig gyúrom, amíg a tészta már nem ragad. Közben a sót és a köménymagot is hozzáadom. Amikor a tészta kész, konyharuhával letakarom és meleg helyre teszem. Kb. 1-2 óráig kelesztem és amikor a tészta púpos lesz, liszttel leszórt gyúródeszkán kettévágom. Az egyiket kör alakúra nyújtom kb. 7 mm vastagságúra. Nagyon vékonyan bekenjük olajjal és nyolcfelé vágom. Nyolc darab, háromszöget kapok, amit sodró mozdulatokkal a az alapjánál felgöngyölítek. Így 16 db. kiflit készítek. Felvert tojással bekenem , sóval és köménymaggal beszórom, majd nem túl erős lángon a sütőben aranybarnára sütöm.
Vendégvárónak vagy gulyásleveshez kitűnő.

2009. augusztus 22., szombat

Csokis körtés sütemény

Egy szuper variáció a klasszikus körte-csoki kettősre, dr. Oetkertől (Kezdők süteményeskönyve). Omlós, csokis, a körte megsülve egészen dzsem-szerű lesz a süteményben, és mégsem túl édes - igazán nagyon finom. A könyv szerint körte helyett meggyel, sárgabarackkal is működik a recept. De hát itt a körte-idény, szóval hajrá! :)

Hozzávalók:
12 dkg étcsoki
12 dkg vaj
25 dkg liszt
3 ek sütőpor
20 dkg cukor
4 tojás
1 dl tejszín
a tetejére étcsoki, valamint érett, meghámozott, kimagozott, cikkekre vágott körte (citrommal bespriccelve)

Elkészítés: Az étcsokit és vajat mikróban folyósra olvasztjuk, és lehűtjük. A robotgépbe teszünk minden egyéb hozzávalót (a sütőport és a lisztet előtte összekeverjük), a végén a lehűtött csokis vajat, és a géppel néhány perc alatt egyneművé kevertetjük. Elég lágy tészta lesz belőle. A tésztát kb. 30x40 centis kivajazott tepsibe öntjük, és a cikkekre vágott körteszeleteket "cserépszerűen", azaz egymást félig (vagy, ha több körtével szeretnénk, háromnegyedig:)) fedve rárakosgatjuk a tésztára. A körtét érdemes csak az utolsó pillanatban meghámozni és felszeletelni, és citrommal meglocsolni - emiatt nem barnul majd meg, és az íze is pikánsabb lesz. Az egészet citrommal enyhén megpsricceljük, és kb. 30-40 perc alatt közepes sütőben (kb. 180 fokon) megsütjük.

Ha kihűlt, 5-8 dkg étcsokit néhány ek tejszínnel vagy néhány dkg vajjal megolvasztunk (önmagában - legalábbis nekem - a csoki sokszor nem olvad meg rendesen), és az olvadt csokiból kanállal csíkokat húzunk a sütire, amíg az egész csoki el nem fogy.

2009. augusztus 20., csütörtök

Bodzás-gyömbéres szőlőleves

Klasszikus tejszínes gyümölcsleves a mostani idénygyümölcsből - egy kis extrát a fűszerezése tesz hozzá. Hidegen-melegen finom.

A recept úgy született, hogy először is volt itthon rengeteg szőlő. Persze frissen a legjobb és legegészségesebb, de tényleg rengeteg volt. Aztán elkezdtem szőlőleves-recepteket keresni, találtam is egyet-kettőt, nem tetszettek. Így végül készítettem egy tejszínes verziót, aminek a fűszerezését - sikeresen - a szőlőhöz igazítottam. Íme:

Hozzávalók:
2-3 nagy fürt fehér szőlő (kb. 60-70 dkg)
3 ek méz
3-5 ek cukor (a szőlő édességétől és ízléstől függően)
1 dl fehérbor
1/2 dl bodzaszörp
1-2 centi reszelt friss gyömbér vagy nagyon kevés (2-3 "késhegynyi") szárított gyömbér
a habaráshoz 2 dl tejszín és 1 ek liszt (esetleg liszt helyett vaníliás pudingpor)

Elkészítés:
A szőlőt megmossuk és leszemezzük. Ha nagyon nyugodt idegállapotban vagyunk, ki is magozhatjuk, hétköznap estékre ezt nem ajánlom. Beletesszük egy lábosba, ráöntjük a bort, a bodzaszörpöt és felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje a szőlőt. Hozzáadjuk a mézet, cukrot és a gyömbért, és 10 perc alatt megfőzzük. Ezt követően a szőlő kétharmadát kivesszük a levesből, szitán átpasszírozzuk, a levét visszaöntjük a levesbe (a "törkölyt" kidobjuk, nem kell). Ismét felforraljuk, megkóstoljuk, és ízlés szerint még édesítjük vagy gyömbérrel fűszerezzük. A tejszínt és a lisztet egy kis tálkában csomómentesen összekeverjük, kanalanként hozzáöntünk kb. egy merőkanálnyi levest ("hőkiegyenlítünk"), és a habarást beleöntjük a levesbe. Keverés mellett felforraljuk, és kész. Hidegen és melegen is fogyasztható.

A levesbetét a maradék megfőtt szőlő, de ízlés szerint a végén friss szőlőt is tehetünk még hozzá. Mi anélkül ettük, a képen a friss szőlő a fotó kedvéért került bele.

2009. augusztus 7., péntek

Epres sajttorta fagyi

Valamelyik évben a Jézuska fagyigépet hozott ajándékba. Mindenkit biztatok hasonló ajándékok kérésére, igazán nagyon hasznos. Valami statisztikában olvastam, hogy a megvett, de soha nem használt konyhai ketyerék között dobogós helyen van a fagyigép. Hát nem tudom, én elég rendesen használom, főleg nyáron persze.

A fagyigép (legalábbis az enyém) alapvetően úgy működik, mint egy robotgép keverőtálja, aminek jégakku az alja. Azaz a tál alja egy jégakku, az hűti a fagyimasszát, afölött forog egy keverőkar, ami a jégakku aljáról folyamatosan felszedi és összekeveri a masszát. Így a fagyialap folyamatos keverés közben folyamatosan fagy meg, mennyiségtől függően kb. 15-40 perc alatt. Érdemes a fagyialapot jól behűteni, akár előző este elkészíteni, mivel a fagyigép csak teljesen lehűtött masszát tud megfelelő állagúra keverni.

A recept Deliától származik, de Ch&V is megjelentette már.

Hozzávalók (kb. 6dl fagyihoz)

A fagyihoz:
2 tojássárgája
5dkg cukor
20dkg krémsajt (elvileg philadelphia, szerintem a Boci is tök jó:))
1dl tejszín
1dl tej
1tk vaníliakivonat, vagy 1 rúd vanília
fél citrom leve

Az epersziruphoz:
3 ek cukor
3 ek víz
20dkg eper (eredeti recept szerint 10, de én jóval többel készítettem)

Ízlés szerint háztartási vagy vajas keksz

Elkészítés: A fagyialaphoz a tejszínt és a tejet forráspontig melegítjük, a vaníliarúd kikapart magjait vagy a kivonatot beletesszük. A tojássárgáját kikeverjük a cukorral, ráöntjük a meleg tej/teszín keveréket, és simára keverjük és sűrűre főzzük. A krémsajtot csomómentesre keverjük, majd hozzáadjuk a lehűtött vaníliamártást és a citromlevet - ez lesz a fagyialap. Az eperszirup csak annyi, hogy a vizet és a cukrot összeforraljuk, pár perc alatt kicsit beforraljuk, majd az eperrel turmixoljuk. A fagyialapot a fagyigépben előírás szerint elkészítjük. Ha nagyjából kész, hozzáöntjük az eperturmixot és a kekszmorzsát. Kész az isteni házi fagyi!!!!!

2009. augusztus 2., vasárnap

Lestyános tökfőzelék

Eszter (mármint az I. számú) saját bevallása szerint azért is hozta létre ezt a kis közösségi blogot, hogy olyan, egyébként teljesen hétköznapi recepteket is leírjunk, amit vélhetőleg a hagyományostól eltérően készítünk. Ez egy ilyen recept lesz, egy véletlenségből nagyon jól sikerült fűszerezésű főzelék receptje.


Mi jut legelőször eszetekbe a lestyánról? Persze hogy Katka.

Másodszorra pedig ugye-ugye
ez a szép fűszernövény:












Azt hiszem, elég kevesen használnak lestyánt, leginkább csak azok, akikre az erdélyi konyha valami miatt komolyabb hatást tett. Nagyon kellemes íze van, olyan "alapfűszer" íze, ami nagyon sok fogásba kiválóan belesimul. Én sokszor szinte petrezselyem helyett használom (mivel a lestyán a teraszon nől és így "szezonban" mindig akad, petrezselymet viszont vennem kell - így ha nem veszek, nincs). Anyukám pl. a rántott húst zöldfűszeres tejben vagy tejszínben szokta puhítani sütés előtt, és szerintem a legfinomabb előpácoló zöldfűszer a lestyán.


No szóval, a lestyános tökfőzeléket az alábbiak szerint készítettem:


2 ek (liba)zsírt egy lábosban megolvasztunk, egy fej apróra vágott hagymát megfonnyasztunk rajta. Ha már "üveges", egy fél zöldpaprikát és egy közepes paradicsomot felvágunk és néhány percig pirítjuk a hagymával együtt. Kb. 3 centi kolbászt felkarikázunk vagy apróra vágunk, és azt is hozzáadjuk (ez nagyot dob az ízén). Egy közepes tököt lereszelünk (én nem szoktam sózni és kinyomkodni), és hozzáadjuk a lecsós alaphoz. Kb. 3 percig néha megkeverve pirítjuk, majd ízlés szerint 3-5 dl vízzel felöntjük, és fűszerezzük: sóval, borssal, kb. egy ek. gulyáskrémmel, egy kk. pirospaprikával, egy marék apróra vágott lestyánnal, némi szárított kaporral és friss petrezselyemmel. (Ez utóbbiak elhagyhatók, de ez a három zöldfűszer, a domináns lestyán, és mellette a kevés kapor és petrezselyem nagyon szuper ízhatást ad). Negyedórán keresztül közepes lángon fedő alatt főzzük, majd behabarjuk 3 dl tejföl és másfél ek liszt keverékével. A habarás után felforraljuk, és akár hidegen, akár melegen megehetjük. Én hidegen szeretem.


A főzelék nem egy túl fotogén műfaj, és tökfőzeléket úgyis mindenki látott már, de a rend kedvéért egy képet azért ideteszünk róla:


2009. június 13., szombat

Spenótos indiai


Íme egy indiai recept, amit Angliában tanultam egy indiai-angol családtól. Nem az az "összekeverem-kész" étel, de olyan finom: római kömény, koriander, kardamom, megspékelve egy kis gyömbérrel, érzitek az illatokat?:) Nagyon indiai..

Hozzávalók:

8 ek. olaj
1/4 kk. egész bors
6-7 db egész szegfűszeg
2 db babérlevél
6 db kardamom
150 g hagyma
6-7 gerezd fokhagyma
900 g csirkemell
2 kk. őrölt római kömény
1 kk. őrölt koriander
2 cm gyömbér, meghámozva, kis darabokva vágva
2 kk. só
6-7 ek. joghurt vagy főzőtejszín
900 g spenót (friss vagy fagyasztott)
1/2 kk. garam masala

Elkészítése:

Felmelegítjük az olajat egy olyan serpenyőben, aminek kicsit magasabb a pereme. Amikor felforrósodott az olaj, beletesszük az egész borsot, szegfűszeget, babérleveleket és a kardamomot. Egyszer átkeverjük, aztán mehet is bele azonnal az apróra vágott hagyma, fokhagyma és a gyömbér. Ma reggel vettem frisset, mégiscsak most debütálok! nade csináltam én már Kotányi őrölt gyömbéréből is..

Addig kevergetjük, amíg a hagyma enyhén barnás színt nem kap. Én eközben vágtam fel a húst, 1,5X1,5 cm-es kockákra kb. Mielőtt elfelejtem: nemcsak csirkéből lehet elkészíteni, lehet bárányból is, de akkor többet kell a végén főni hagyni. Most mehet bele a római kömény, koriander és 1 kk. só (a második kanál só később jön) és egy kanál joghurt. (Itt már isteni az illata)

Ekkor kezdődik a tejszínes játék: percenként egy kanál tejszínt adunk a húshoz és megkeverjük. Ezt addig folytatjuk, amíg fel nem dolgozzuk az össze tejszínt. Ezután 5 percig csak kevergetjük és várjuk, hogy a hús picit barnás színt kapjon.

Most hozzáadjuk a spenótot és a maradék 1 kanál sót. Keverjük, főzzük 5-10 percig (hogyha fagyasztott spenótunk van, akkor addig amíg fel nem olvad a tábla) aztán kis lángra tesszük és ha csirkéből készül az ételünk, akkor 30 percig, hogyha bárányból, akkor 1 óra 10 percig főzzük fedő alatt.

Megkóstoljuk, hogy puha-e a hús és ha igen, akkor hozzáadjuk a garam masalát. Ebből mindig csak egy kicsi kell, de olyan finom édes illata na meg íze van, érdemes beszerezni. Mostmár fedő nélkül 5 percig keverjük közepes lángon. Itt az a cél, hogy végül egy sűrű zöld szószt kapjunk. Rízzsel tálaljuk.

Jó étvágyat!

2009. június 6., szombat

Zsályás-sonkás lepénykék















Íme egy következő variáció a nagy szerelmemre, a quiche-re. Abszolút zseniális uzsonnának és sörkorcsolyának, és persze nagyon finom. Kisüthető volna egy nagy lepényként, de így, egyszemélyes adagokban az igazi partikajának - és további lehetőségeket nyit a muffin- és minimuffin-tepsi használatára. Stahl recept.

A recept előtt, csak a miheztartás végett, így néz ki a zsálya (már amennyire ebből a képből látszik...:)
Hozzávalók:
A tésztához:
25 dkg liszt
12,5 dkg jéghideg, apró kockákra vágott vaj
1 tojássárgája (ha nagyon nem tudjuk felhasználni a fehérjét, akkor elhagyható
néhány ek jéghideg víz
A töltelékhez:
20 dkg főtt füstölt sonka (vagy maradék sülthús)
1 ek szárított, morzsolt zsálya, vagy 3 ek aprított friss zsálya
2 gerezd fokhagyma
10 dkg parmezán
3 tojás
2,5 dl tejszín
Elkészítés:
A tészta hozzávalóiból a "szokásos módon" tésztát gyúrunk, legalább félórát lefóliázva pihentetjük a hűtőben, majd 3-4 mm vékonyan beleügyeskedjük a muffintepsi formáiba (nekem az a módszer szokott leginkább sikerülni, hogy a hurka alakú tésztából korongokat vágok, és ezeket az ujjaimmal addig lapítgatom, amíg a formát be nem fedi. 200 fokra előmelegített sütőben kb. 15 percig elősütjük (én nem szoktam nehezéket tenni rá, mert sztem magától is megtartja a formáját).

A tészta elősütése alatt elkészítjük a tölteléket. A sonkát vagy sülthúst feldaraboljuk, és késes robotgépben jól összeaprítjuk. Egy nagy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a többi hozzávalót, és az egészet nagyjából homogénre keverjük.

A tölteléket beletöltjük a félig megsült tésztakosárkákba, és további kb. 15-20 perc alatt megsütjük.

Legutóbb nagy tömegnek készítettem, dupla mennyiséget, minimuffin-formában. Idegőrlő tevékenység volt.


2009. június 1., hétfő

Zöldséglepény

Nyári, könnyű, zöldséges - mondhatni vega - fogás. Hatalmas húsevők vagyunk, de ezt az ételt főételként szoktuk enni, és egy kicsit sem hiányzik mellőle a hús.
Az ötlet a francia klasszikus tejszínes krumpliból származik: a klasszik recept szerint a vékonyra szelt krumplit annyi fokhagymás-fűszeres tejszínben kell nagyon lassan tepsiben megsütni, amennyi épp ellepi. Itt a krumpli helyét különféle zöldségek veszik át, a fokhagyma mellé pedig rengeteg zöldfűszer kerül, így egy jóval könnyebb, frissebb főétel az eredmény. Ezerféleképp elkészíthető, nem is annyira receptje van, mint inkább egy elkészítési logikája, ezen belül bátran próbálkozhatunk, variálhatunk.
Hozzávalók (ahogy a legutóbb készítettem):
2 kisebb cukkini
2 nagyobb krumpli
1 fej hagyma
1 kaliforniai paprika
1-2 paradicsom
2-3 marék vegyes zöldfűszer (nálam ez bazsalikom, rozmaring, lestyán volt, de bármi elérhető jöhet - friss hiányában itt elmegy a szárított fűszer is, de az eredmény természetesen messze nem lesz ugyanaz!!!)
1,5 dl tejszín
1,5 dl tej
1 gerezd fokhagyma
Elkészítés: A zöldségeket meghámozzuk és kivétel nélkül mindegyiket kb. 2-3 mm vastag karikákra vágjuk (szeletelőgéppel rendelkezők határozott előnyben). A zöldfűszereket apróra vágjuk, a tejet és a tejszínt az összezúzott fokhagymával egy kis tálkában elkeverjük.
Vékonyan kiolajozunk egy közepes méretű (kb. 20x30 cm-es) tepsit vagy kerámia sütőtálat, és a karikákra vágott zöldségeket fajtánként váltogatva elterítjük a tepsiben oly módon, hogy az egyes rétegeket mindig enyhén megsózzuk-megborsozzuk, és ízlés szerint minden, vagy csak minden második rétegre bőven szórunk a friss zöldfűszerekből. Amikor minden zöldség a tepsiben van, ráöntjük a fokhagymás-tejes tejszínt. (Ha a tepsi olyan formájú, hogy a fenti mennyiségű tej-tejszín nem lepné el, akkor adunk hozzá még egy kis tejszínt, de éppcsak annyit, hogy a felső réteg már épp ne legyen a folyadékban). Nagyon lassú tűzön, kb. 140 fokon nagyjából másfél óra alatt elkészül. Akkor van kész, mikor a zöldségek mindegyike megpuhult, és a felső réteg kellemes barna színt kapott.

gyümölcsfagylalt


Nyári, gyorsan elkészíthető édesség, ami valóban gyümölcsöt tartalmaz és adalékanyagot még csak hírből sem hallott. (saját termesztésű gyümölccsel az igazi) Elkészíthető, eperből, málnából, ribizliből, szederből, mindezt vegyesen és még biztosan van néhány lehetőség, de a kertünkben ezek a gyümölcsök teremnek.

Hozzávalók: 50 dkg gyümölcs
40 dl tejszín
5 evőkanál porcukor
1 db citrom leve (ribizli esetén nem szükséges)

A porcukrot a citromlével összekeverjük majd a gyümölcsöt összeturmixoljuk, és végül a porcukros citromlevet a gyümölccsel összekeverjük. A tejszínt habbá verjük és fakanállal a gyümölcshöz keverjük. Műanyag fagyálló tálban a mélyhűtőbe tesszük és félóránként átkeverjük.
A cukor és a tejszín aránya ízlés szerint változtatható.

2009. május 15., péntek

Csokifelfújt


Brutál jó, brutál csokis. Igazából nem is valódi felfújt (nem túl légies, nem esik össze, emiatt eléggé háziasszonybarát is), hanem amolyan csokis tömör gyönyör. Aki torkos csütörtökön a Xo Bistroban csokifelfújtat evett, na az valami hasonló, csak ez jobb :)- de komolyan, az szerintem egy kicsit száraz volt, bár szintén nagyon fincsi. Ennek a verziónak pedig pont az a varázsa, hogy egy picurit korábban kivesszük a sütőből, mint hogy teljesen átsülne, így a belseje kicsit lágy és krémes marad. Ez a tutijó benne, szóval ne süssétek túl!
Stahl Judit csokifelfújt receptje alapján, változtatás nélkül, mert nincs rajta miért változtatni :)
Hozzávalók 4 adaghoz:
20 dkg étcsoki
5 dkg vaj
2 tojás
1 tojásfehérje
1 narancs
1 ek kakaópor (cukrozatlan)
10 dkg cukor
Elkészítés: A sütőt előmelegítjük 190 fokra, kivajazunk 4 muffinformát / üveg sütőedénykét / hőálló bögrét, amire a háztartásunk kiterjed. A csokit mikróban vagy gőz fölött összeolvasztjuk a vajjal, és hagyjuk kihűlni. Eközben a tojásokat kettéválasztjuk, az összesen három fehérjét egy csipet sóval kemény habbá verjük. A sárgákat összekeverjük a cukorral, hozzáadjuk a kakaóport és a narancs lereszelt héját, és habosra keverjük.
Ezután szépen összeállítjuk a tésztát: a kihűlt vajas csokihoz hozzáadjuk a cukros-kakaós sárgáját, és óvatosan, több részletben hozzákeverjük a felvert fehérjét is. A cuccot kiporciózzuk a kivajazott sütőtálkákba, és ízlés szerint 10-15 perc alatt megsütjük őket - minél hamarabb vesszük ki a sütőből, annál krémesebb marad a belseje. (A képen egy inkább jól átsütött verzió látható, de ez most nem követendő példa!)

2009. május 3., vasárnap

Húsvéti restancia - bárányborda joghurtos-bazsalikomos krumplipürével és zöldbabbal


Zsuzsi bejegyzésének hatására végre itt van a húsvéti menünk főfogása. Isteni, isteni, isteni...!!! Sokan nem szeretik a bárányt, mert "büdös birkaszaga" van. Hát igen, az a birka, aminek birkaszaga van. A bárány ellenben isteni finom. És persze tök drága, és húsvét előtt még drágább, és meg kell rendelni a piacon, ha biztosra akarunk menni. De egyszer van húsvét egy évben :)

Ez a recept (is) annyira egyszerű, hogy nem is érdemes szétszedni a leírást "hozzávalók"-ra és "elkészítés"-re. Szóval, így készültek:


A BÁRÁNY

A báránygerincet szétvágjuk a bordák mentén (ha voltunk olyan botor lények, hogy ezt nem tetettük meg a beszerzési forrásunkkal, akkor súlyos szívás elé nézünk. Ha nincs kisbaltánk otthon, akkor egy nagyobb késsel nagyjából bevágjuk a húst a csontig, majd a kést bent hagyjuk ott, ahol megakadt a csontnál, letesszük az asztalra vagy egyéb felületre, és egy nehezebb fadeszkával annyiszor ütünk rá, amíg a kés át nem viszi a csontot....).

Páclevet készítünk ízlés szerint, nálam ez olívaolaj, fokhagyma, rozmaring, bors és kakukkfű volt - sózni csak a sütés alatt sóztam. Egy-két órát pácoljuk, majd kivesszük a hűtőből és szobahőmérsékletűre felengedjük.

Egy száraz, nehéz vasserpenyőt nagy lángon felforrósítunk - a vasserpenyő a siker egyik titka, teflonserpenyővel inkább meg se próbáljuk, ahhoz túl drága az alapanyag -, és oldalanként 1-1 perc alatt megpirítunk rajta annyi bordát, amennyi kényelmesen ráfér. Ha a borda mindkét oldala megpirult, mérsékeljük a tüzet, néhány deka vajat dobunk a serpenyőbe és oldalanként kb. 3 perc alatt megsütjük a bordákat. Ha az egyik oldala megsült, megsózzuk és fordítjuk a másik oldalára - a másik oldalát akkor sózzuk, amikor kivesszük a serpenyőből a kész husit. Pár perces pihentetés után tálaljuk.


A JOGHURTOS-BAZSALIKOMOS KRUMPLIPÜRÉ

A krumplipürébe joghurtot és apróra vágott friss bazsalikomot keverünk :).

A krumplipüré hihetetlen jól variálható alaprecept. Az "alapot" általában úgy készítem, hogy az összepasszírozott főtt krumplihoz vajat, tejszínt, só-bors-szerecsendiót, esetleg egy tojást keverek. Ehhez mindenféle friss fűszert (lestyánt, kakukkfüvet, rozmaringot, ezeket vegyesen, vagy bármit, amihez kedvünk van), rukkolát, friss csírákat adhatunk, mind nagyon feldobja az alap-pürét.

A mostani verzióban tejszín helyett - házi készítésű, naná! - joghurt szerepel (annyi, amennyitől kellemes lesz az állaga), ízlés szerint egy picurka vajjal kiegészítve. Nekem olyan volt az ízlésem, hogy raktam bele vajat.


SERPENYŐBEN SÜTÖTT ZÖLDBAB

Ugyanabba a serpenyőbe, amiben a bárányt sütöttük, néhány evőkanálnyit kanalazunk a bárány páclevéből, felforrósítjuk, és a felengedett zöldbabot nagy lángon 10-15 perc alatt addig sütjük, amíg a külseje kicsit megbarnul. Só, bors, rozmaring (lehetőleg friss) megy rá, és rögtön tálaljuk. Kifejezetten elegáns, egyszerű, egészséges és nagyon jóízű köret.

2009. május 2., szombat

Rumos golyók mókuska módra


Hozzávalók: 10 dkg darált dió
10 dkg reszelt csokoládé
10 dkg porcukor
2 kanál rum (esetleg rum aroma)

A hozzávalókat összegyúrjuk és vizes kézzel kis golyókat formázunk. Reszelt csokoládéban, kristálycukorban vagy színes süteménydíszítő reszelékben megforgatjuk. Gyerekek bulijába való, könnyen elkészíthető finomság.
Készítette és fényképezte: Orsi.

2009. április 10., péntek

Magos zsömle és stangli

Hosszas küzdelem után megvan a kenyérsütés sikerének a titka: a sikér. Bioboltokban, nagyobb (na jó, szóval kifejezetten nagy) hipermarketekben kapható, fél kiló liszthez egy evőkanálnyit ajánl minden forrás, a liszt saját sikértartalmának kiegészítésére. És működik és MŰKÖDIK!

A következő egy félig rozsos, magokkal teli zsömle receptje, az e havi Magyar Konyhából, annyi változtatással, hogy sikért is tettem bele. Finom. Még Péter is egész lelkesen megette, holott ő, mikor anno életemben először barna kenyeret tálaltam neki, érdeklődve megkérdezte, hogy vajon háború van-e, hogy fekete kenyeret eszünk.:)


Hozzávalók kb. 10 db nagyobb zsömléhez / stanglihoz:
3,5 dkg élesztő vagy egy csomag szárított élesztő
1 kk cukor
2 dl tej
35 dkg finomliszt (nálam kifejezetten kenyérliszt volt)
15 dkg tk rozsliszt
1 ek sikér
1 csapott ek só
10 dkg mag (napraforgó, tökmag, szezám, lenmag, stb.)
kevés őrölt kömény
3 ek olívaolaj

Elkészítés: Az élesztőt a cukros langyos tejben felfuttatjuk. A liszteket a sikérrel, magokkal összekeverjük, a sót és egy csipet köményt belekeverünk. A lisztes keveréket deszkára öntjük, a közepébe mélyedést nyomunk, beleöntjük a tejben felfuttatott élesztőt és az olívaolajat. Tésztává dagasztjuk, majd meleg helyen, kiolajozott tálban duplájára kelesztjük. Ha megkelt, kb. 10 darabra osztjuk, ízlésünk szerint formázzuk, a tetejét ecsettel óvatosan megkenjük vízzel, és szintén ízlésünk szerint magokba vagy nagy szemű sóba fordítjuk. A zsömléket/stanglikat sütőpapírral fedett tepsibe rakosgatjuk. A sütőt előmelegítjük kb. 200 fokosra, megvárjuk, hogy kb. negyedóra alatt felmelegedjen, ez alatt a bucik szépen még egyszer megkelnek. Kb. fél óra alatt megsütjük.

2009. március 29., vasárnap

Ötórai tea angol teasüteménnyel

Múlt héten Angliában jártunk Kata húgomnál, akinek van szerencséje egy ideig Dél-Angliában, Devonban élni. A környékükön létezik egy hagyományos fogás, amit "CREAM TEA"-nek neveznek. Az elnevezés megtévesztő, mert egyáltalán nem - vagyis nemcsak - egy tejszínes teáról van szó, hanem a hozzá felszolgált péksüteményről ("scone"), amit dzsemmel és egy "clotted cream" nevű tejszínszerű krémmel tálalnak.


A "clotted cream" a wikipedia szerint a tejszín és a vaj közötti állapotú tejkészítmény, ízre is a kettő között van valahol. Nagyon finom, krémes, lágy, kellemes alapot ad a dzsemnek. Mivel Anglián kívül nem nagyon ismert és nem kapható, ha valaki rákattant, kénytelen sk előállítani. A különböző gasztroblogok írói a bejegyzések tanúsága szerint hihetetlen küzdelmeket folytatnak az elkészítésével kapcsolatban (ld. pl. az egyik ihletadó recepthez -ttp://www.foolforfood.de/index.php/kuchen/scones - fűzött megjegyzéseket). Na én idáig azért nem jutottam el a megszállottságban, mert clotted cream hiányában szerintem a cream tea sima natúr sajtkrémmel is kiváló lehet. A biztonság kedvéért azért importáltam egy dobozkával belőle:)



Rengeteg scone-receptet találtam a neten, de az általam Angliában kóstolt scone ízének a fényében nem tűntek autentikusnak. Végül (némi Delia-ráhatásra, ld.: http://www.deliaonline.com/recipes/buttermilk-scones-with-west-country-clotted-cream-and-raspberry-butter,1394,RC.html) egy sima omlós tésztából készítettem el a sütiket. Nagyon kiváló kis vasárnapi reggeli lett belőle, házi cseresznyelekvár kíséretében.


Scone
Hozzávalók:
30 dkg liszt
1 ek sikér (elhagyható, de nagyban emeli a liszt minőségét. Komolyabb hipermarketekben és fűszerboltokban kapható, én a Fény utcai piacon vettem az Ezerfűszer boltban, az alagsorban)
1 kk sütőpor
10 dkg vaj
10 dkg cukor (nálam barna volt)
1 tojás
kb. 1 dl kefír
néhány csepp vanília-aroma (elhagyható), egy csipet só


Elkészítése: A hozzávalókból omlós tésztát készítünk, kiszaggatjuk és megsütjük :) Kicsit részletesebben: A lisztet, sikért, sütőport, sót összevegyítjük, hozzámorzsoljuk a darabokra vágott vajat. A vajas liszthez hozzáadjuk a cukrot, majd mélyedést csinálunk a halom közepén, és hozzáadjuk a tojást, vaníliaaromát és a kefírt. Lágy tésztát gyúrunk belőle (ha ehhez további kefír kellene, adunk még hozzá). Egy kis pihentetés után kiszaggatjuk (vagy négyzetekre vágjuk, és kézzel pogácsaformákat formázunk belőlük), és előmelegített sütőben közepes tűznél (kb. 180 C) 30 perc alatt megsütjük.


És egy hangulatkép az angliai "cream tea"-zésünk utáni pillanatról:







2009. március 24., kedd

Fetás-rukkolás céklasaláta


Ez még egy inkább téli, mint nyári saláta - addig kell megcsinálni, amíg tart a céklaszezon. Bátran próbálja ki az is, aki egyébként utálja a céklát - ebben a salátában a cékla ugyanis "gyümölcsként" szerepel, azaz megsütve ő az édes összetevő ebben az egyszerű, de túlzás nélkül mondhatom, ízbomba összeállításban. Kiváló összhang az édes cékla, sós feta és pisztácia, kicsit erős újhagyma és pikáns rukkola között.

A saláta egy spontán saját kreáció. Két dolog vezetett a megszületéséhez: egyrészt chili és vanília céklaimádata és az általa adott inspiráció (http://chiliesvanilia.blogspot.com/2007/09/slt-ckla-ktszer.html), másrészt annak a nyári salátának a téliesítése, amit gyümölcsidényben gyakran dobok össze magamnak vacsorára: rukkola (tisztes évelő módon évek óta kiirthatatlanul tenyészik a teraszon), valami édes gyümölcs (körte, őszibarack, sárgadinnye), valami pikáns sajt (márvány-, feta vagy parmezán) összekeverve, leöntve egy kis szezámolajjal, megszórva frissen őrölt borssal. Ezzel is érdemes kísérletezni, isteni és nagyon gyors nyári szupervacsi.

(A kép minősége sajnos gyengébb a megszokottnál, mert nem állandó és egyre zseniálisabb házi gasztrofotósom készítette, hanem múlt heti angliai utamon én. De ígérem, a következő posztban már rendben lesz a kép is:) )

Hozzávalók:
4 kisebb cékla (összesen kb. 40 dkg)
1 nagy csokor újhagyma
10 dkg rukkola
15-20 dkg feta
5 dkg pisztácia
az öntethez 4 ek olívaolaj és 1 ek méz

Elkészítés:
A céklákat egyenként alufóliába csavarjuk és sütőben 160-180 fokon puhára sütjük (legalább egy óra). A megsült és langyosra hűlt céklát KESZTYŰBEN!!!!! meghámozzuk és gusztusunk szerinti méretű kockára vágjuk (az én gusztusomnak leginkább a 1,5x1,5 centis kockák felelnek meg). A fetát ugyanakkora kockákra vágjuk, az újhagymát - a zöld részt is bátran - felkarikázzuk, a pisztáciát megpucoljuk (vagy egy megbízható mártír segítőnek adjuk megpucolásra, akiben bízunk annyira, hogy nem eszi meg pucolás közben a felét). Az öntethez az olívaolajat és a mézet összekeverjük egy kis tálkában.

Annyi van már csak hátra, hogy összeállítsuk a salátát: a céklát, fetát és az újhagymát összeverjük az öntettel, a rukkolát lazán hozzákeverjük, majd a végén az egészet megszórjuk pisztáciával és ízlés szerint tekerünk rá frissen őrölt borsot.

Jó étvágyat!

2009. március 22., vasárnap

Tarte Tatin, a felfordított almatorta

2004-es párizsi utazásunk első estéjén házinénink igazi francia vacsorát adott, melyből nem hiányzott a sajt (ügyelve a tőle hallott francia közmondásra, miszerint "a nap amikor nem ettünk sajtot olyan, mintha nem sütött volna a Nap"), majd következett – életünkben először – az alábbi desszert, amelyet a Wikipédia szerint eredetileg a Tatin szállodában készítettek 1898-ban. A vendégek körében aratott siker először az étterem specialitásai közé emelte a fejjel lefelé készült almatortát, majd a helyszíni kóstolás nyomán a párizsi Maxim étterem tulajdonosa tovább emelte saját étlapjára. A további emelkedést a világhír felé már magától értetődően biztosították a Maxim vendégei. Azonos módon készíthető a torta akkor is, ha alma helyett körtét, barackot, ananászt vagy akár paradicsomot és hagymát alkalmazunk.


Hozzávalók:

250 g omlós tészta
125 g cukor
125 g vaj
4 kemény, savanykás alma felnegyedelve (a recept szerint nem meghámozva, mi azért meghámoztuk)
tejszín a tálaláshoz




A vajat és a cukrot egy kb. 24 cm átmérőjű tűzálló tálban (én vasserpenyőt használtam) közepes lángon kb. 5 percig hevítjük, amíg a karamellizált cukor világosbarna színű lesz. Ekkor levesszük a lángról, és a felnegyedelt almákat héjukkal lefelé tesszük a masszába. Igyekezzünk minél több almát a lehető legesztétikusabban egymás mellé tuszkolni! A serpenyőt visszatesszük a tűzre, és 2 percig pároljuk az almákat. A tésztát lisztezett gyúródeszkán a serpenyő méreténél kicsit nagyobb, kerek koronggá nyújtjuk, majd az almákra helyezzük. Ügyeljünk arra, hogy tésztát a serpenyő szélénél az almák közé is nyomkodjuk be, hogy az almák teljesen be legyenek fedve. Előmelegített sütőben, 200 ° C-on 20-25 percig sütjük, amíg a tészta aranybarna nem lesz. (Ha alacsony serpenyőt használunk, az alma leve lehet, hogy kicsit ki fog csöpögni, ezért érdemes alá egy tepsit tenni.) Miután megsült, 10 percig hűlni hagyjuk, majd egy tányérra borítjuk. Melegen, tejszínnel tálaljuk.


Hozzávalók egy adag omlós tésztához (2 almatortához elég):

250 g liszt
1 tojás
125 g margarin
65 g cukor
1 csomag vanílás cukor vagy fél kk reszelt citromhéj


A tésztához hideg hozzávalókat használjunk! A lisztet egy tálba szitáljuk. A feldarabolt margarinnal, a tojással és a többi hozzávalóval gyorsan, de nagyon alaposan eldolgozzuk, és a tésztát folpackba csomagolva legalább fél óráig a hűtőgépben pihentetjük.


Mi a tortát vajas tésztával készítettük, és a célnak az is nagyon megfelelt.


Tábla a Hotel Tatin előtt:

2009. március 15., vasárnap

Lasagna - az alaprecept

A lasagna (olasz és angol szóhasználatban lasagne) szerintem az egyik legjobb vendégváró kaja. Teljességgel előkészíthető akár előző nap, a vendégek érkezése előtt csak bedugjuk a sütőbe, így frissen tálaljuk. Mondjuk nálunk nem kellenek vendégek ahhoz, hogy készítsem :), a fotón látható is egy kétszemélyes adag része volt.

Az általam ismert legjobb lasagne recept a blogon már említett Delia Smith-től származik. Isteni finom, bár nem vagyok benne biztos, hogy autentikus. Komoly kétségeim vannak az angolok által lejegyzett olasz (vagy egyéb, nem angol) kajákkal kapcsolatban, főleg, mióta egy Nigella-műsorban láttam Nigella Lawson "magyar" szendvicsét. Szerinte ugyanis a magyar szendvics úgy néz ki, hogy veszünk két szelet barna rozskenyeret (hö?), megkenjük egy franciásan fűszerezett, rafinált sajtkrémmel (hö? HÖ???), majd áfonyalekvárt (hahahaha :)))) ) kenünk az sajtkrémre, a Lánchíd lábához képzeljük magunkat, és jól bekajálunk. Persze Delia nem Nigella, na de azért akkor is.

Sz'al lehet, hogy nem autentikus, de Delia lasagnareceptje nagyon fincsi. Az ő verziója (az eredeti itt) nagyon gazdag, ha mindent beleteszünk, egyszerűen zseniális lesz, a műfajban szerintem felülmúlhatatlan. Akkor is kiválóan működik azonban, ha rosszabb napjainkon ezt-azt kihagyunk belőle (nálam most pl. se máj, se szalonna, se friss bazsalikom nem volt benne, csak sertésből készült, marha nélkül, mégis tutijó lett). A recept úgy tökéletes, ahogy van, mindenféle módosítás nélkül közlöm, a saját hozzájárulásom így most a fordításra korlátozódik.


Hozzávalók egy mega-giga-tera 10 személyes adaghoz:

Az összeállításhoz:
45 dkg száraz lasagnatészta (Delia spenótosat használ, én normállal szoktam)
40 dkg mozzarella
11 dkg parmezán

A raguhoz:
35 dkg darált marhahús
35 dkg darált sertéshús
17,5 dkg csirkemáj
20 dkg "pancetta", egy zsíros olasz sonkaféle, ennek hiányában húsos szalonna
4 ek olívaolaj
1 nagy hagyma
2 fokhagymagerezd
2 db 40 dkg-os hámozott paradicsomkonzerv vagy ennek megfelelő mennyiségű friss paradicsom
6 ek paradicsompüré
szűk 2 dl vörösbor
1,5 dkg friss bazsalikom (foggggalmam nincs, ezeket a dekában megadott friss fűszereket ki hogyan tudja mérni, én sehogy - mindenesetre ez annyi, amennyitől finomnak érzem a szószt:))
bors, só

A besamelhez
17,5 dkg vaj
11 dkg finomliszt
1,5 l tej
szűk 2 dl tejszín vagy tejföl
szerecsendió

Elkészítése
A raguhoz a hagymát finomra aprítjuk, a fokhagymát összezúzzuk, és az olívaolajon egy - ekkora adagnál NAGY!!! - serpenyőben vagy lábasban megfonnyasztjuk mindkettőt. Hozzáadjuk először az apró darabokra vágott sonkát vagy szalonnát, kb. 5 percig sütjük, hogy a zsírja kiolvadjon, majd a kétféle darált húst, és addig pirítjuk nagy lángon, amíg a hús kifehéredik. Ezután jön a darabokra vágott csirkemáj, nagyjából ezzel is addig pirítjuk, míg a csirkemáj széle ki nem fehéredik. Ha ez megvan, minden egyéb hozzávalót belepakolunk a serpenyőbe (ha kicsi a serpenyő, akkor bizony átrakjuk egy lábasba vagy wokba), és lefedve 2-4 órán keresztül a létező legkisebb gázon főzzük. A lassú főzés nagyon-nagyon fontos, ez adja meg az ízét - aki nem hiszi, kóstolja meg fél, majd három és fél óra múlva is, és a különbség éreztén rögtön meg fog térni. Ezzel tehát - szolíd négy óra múlva - kész is a ragunk.

Közben elkészítjük a besamelt: vaj megolvaszt, liszt beleszór, egy percig pirít, majd tejjel felönt, sóz, borsoz, szerecsendióz, és addig keverget, amíg nagyjából tejfölsűrűségű öntetet kap. Jobb napokon ebbe is szoktam egy kis parmezánt rakni, ártani nem árt. A végén a tejfölt hozzákeverjük.

Ha minden megvan, enyhén olajozott tepsiben összeállítjuk a lasagnát - én a száraz tésztalapokat szoktam az aljára tenni (vannak más iskolák is, akik a folyékony hozzávalókkal kezdenek), aztán jön a ragu, besamel, mozzarella, tészta, ragu, besamel, mozzarella, stb.stb., én nem szoktam magam az adagok osztogatásával alázni, hanem amúgy érzésre szoktam szétosztani a rétegeket. A tetején besamel legyen, amit megszórunk parmezánnal, és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 50 perc alatt megsütjük. Akkor jó, ha a teteje barnás kérget kap. Mint a mellékelt ábra is mutatja :)

És aki hasonlót szeretne enni, kevesebb munka árán: A lasagna-hoz hasonló, szintén nagyon fincsi, de jóval kevésbé bonyolult sonkás-sajtos rakott tészta recept itt.