Zöldséglepény

Nyári, könnyű, zöldséges - mondhatni vega - fogás. Hatalmas húsevők vagyunk, de ezt az ételt főételként szoktuk enni, és egy kicsit sem hiányzik mellőle a hús.

Az ötlet a francia klasszikus tejszínes krumpliból származik: a klasszik recept szerint a vékonyra szelt krumplit annyi fokhagymás-fűszeres tejszínben kell nagyon lassan tepsiben megsütni, amennyi épp ellepi. Itt a krumpli helyét különféle zöldségek veszik át, a fokhagyma mellé pedig rengeteg zöldfűszer kerül, így egy jóval könnyebb, frissebb főétel az eredmény. Ezerféleképp elkészíthető, nem is annyira receptje van, mint inkább egy elkészítési logikája, ezen belül bátran próbálkozhatunk, variálhatunk.

Hozzávalók (ahogy a legutóbb készítettem):

2 kisebb cukkini

2 nagyobb krumpli

1 fej hagyma

1 kaliforniai paprika

1-2 paradicsom

2-3 marék vegyes zöldfűszer (nálam ez bazsalikom, rozmaring, lestyán volt, de bármi elérhető jöhet - friss hiányában itt elmegy a szárított fűszer is, de az eredmény természetesen messze nem lesz ugyanaz!!!)

1,5 dl tejszín

1,5 dl tej

1 gerezd fokhagyma

Elkészítés: A zöldségeket meghámozzuk és kivétel nélkül mindegyiket kb. 2-3 mm vastag karikákra vágjuk (szeletelőgéppel rendelkezők határozott előnyben). A zöldfűszereket apróra vágjuk, a tejet és a tejszínt az összezúzott fokhagymával egy kis tálkában elkeverjük.

Vékonyan kiolajozunk egy közepes méretű (kb. 20x30 cm-es) tepsit vagy kerámia sütőtálat, és a karikákra vágott zöldségeket fajtánként váltogatva elterítjük a tepsiben oly módon, hogy az egyes rétegeket mindig enyhén megsózzuk-megborsozzuk, és ízlés szerint minden, vagy csak minden második rétegre bőven szórunk a friss zöldfűszerekből. Amikor minden zöldség a tepsiben van, ráöntjük a fokhagymás-tejes tejszínt. (Ha a tepsi olyan formájú, hogy a fenti mennyiségű tej-tejszín nem lepné el, akkor adunk hozzá még egy kis tejszínt, de éppcsak annyit, hogy a felső réteg már épp ne legyen a folyadékban). Nagyon lassú tűzön, kb. 140 fokon nagyjából másfél óra alatt elkészül. Akkor van kész, mikor a zöldségek mindegyike megpuhult, és a felső réteg kellemes barna színt kapott.