2009. december 30., szerda

Narancsos-mozzarellás saláta




Régóta szerettem volna feltenni ezt a receptet, mely Réka közvetítésével került be a klubba, de előbb kép nem volt róla, aztán időm nem volt ezzel foglalkozni, de ami késik, nem múlik...

A recept szerintem zseniális, ilyen ízkombinációval eddig nem találkoztam, ráadásul könnyen, gyorsan és olcsón kivitelezhető. A saláta gyors fogyásából pedig úgy tűnt, nemcsak nekem ízlik. A recept a szakácsnő saját szavaival pedig a következő.

Nagyon bonyi: egymásra rétegzel narancs, mozzarella és hajszálvékony lilahagyma szeleteket. Közé olívaolaj, só, bors. Csókolom.

Balázs karácsonyra szakácskönyvet kapott Dolce Vita címmel - a könyv gyönyörű, még nem próbáltunk ki belőle semmit, de ez nem maradhat így sokáig :) . A szerző mellesleg hasonló nevű blogjával vált ismertté (hát igen, előttünk is nyitva állnak még a nagy lehetőségek;). Ebben találtam egy ehhez nagyon hasonló szicíliai receptet:

insalata d'arancia. Ebbe mozzarella helyett olajbogyót tesznek . Az olajbogyót a szerző szerint helyettesíthetjük felkarikázott szárzellerrel vagy édesköménnyel. Lehet próbálkozni...

A képek az idei mikulásbulin készültek.






Szülinap

Kedves blogolvasók és -szerkesztők!

Blogunk megérte első szülinapját! Egy éve, hogy egy influenzás decemberi napon az jutott eszembe, hogy milyen jó is lenne egy fórum, ahol megoszthatjuk egymással receptjeinket, így azt a sok finomságot, amiket a közös bulikon kóstoltunk, magunk is el tudnánk készíteni. A blog él és virul, 1 év alatt 65 receptet tettünk fel!!! Köszönet mindazoknak, akik gasztronómiai tudományukkal, szebbnél szebb fotókkal, kritikákkal és kommentárokkal hozzájárultak sikeréhez. Reméljük a későbbiekben egyre több szerző egyre szorgosabban gyártja majd az új bejegyzéseket! Ezzel a különleges tortával kívánok még sok ilyen jeles évfordulót főzőklubunknak - na meg sok olyan közös programot, ahol az elkészített ételeket meg is kóstolhatjuk!

Eszter



2009. december 27., vasárnap

Skót krémes


Nevéből adódóan ez a süti nem igényel sok és drága hozzávalót.
Tehát, végy: -30 dkg lisztet
-6 dkg zsírt vagy olajat
-8 dkg cukrot
-1 tojás sárgáját
-1 dkg szalalkálit
Kevés tejjel a hozzávalókat összegyúrjuk és két vékony lapot sütünk a tepsiben.
A krémhez további anyagokra van szükség:
-3 dl tej
-1 cs vaníliás cukor
-6 dkg liszt
-15 dkg vaj vagy margarin
-20 dkg cukor
-1 db tojás sárgája
Gőzön sűrű pépet főzünk, majd a vajat vagy margarint, a cukrot, és a tojás sárgáját habosra keverjük és a kihűlt tejkrémmel összekeverjük.
A krémet az egyik lapra kenjük, a másikat ráborítjuk és kb. 24 órára hűvös helyre tesszük.

2009. december 26., szombat

Croissant házilag




Leveles tészta házilag. Ilyennek is csak karácsonykor áll neki az ember :)

Finom? Isteni. Főleg frissen, melegen, langyosan. Esküszöm, mint egy francia pékségben.
Macerás? Nem vészes. Háromszor kell keleszteni és kétszer hajtogatni, az elkészítési ideje kb. nyolc óra. Mindez elég rémesen hangzik, de ebből aktívan max. egy (na jó, másfél) órát kell küzdenünk, és a hajtogatás kifejezetten egyszerű dolog.
Nehéz elkészíteni? Határozottan könnyű. Kis túlzással agglegény-fokozat.

A recept a Szakácsok könyvéből származik. Aztán még az elkészítés előtt észrevettem, hogy Fűszeres Eszter és Zsuzska is elkészítették már pont ugyanezt a receptet, így elolvastam az ő tapasztalataikat is. A vége az lett, hogy a Szakácsok könyve alapján készítettem, de víz és tejpor helyett tejszínes tejjel. Az eredménnyel rendkívüli módon meg voltam elégedve. Készítettem sima, mazsolás, étcsokis és tejcsokis változatot is.

Hozzávalók (24 darab):
60 dkg rétesliszt
12 g friss vagy 7 g szárított élesztő
12 g só
75 g porcukor
35 g igen puha vaj
2 dl tej (szükség szerint még max. egy dl)
1 dl tejszín
325 g hideg vaj

Hozzávalók a töltelékekhez: rumba áztatott mazsola, tejcsoki, étcsoki

Elkészítés: A tejet és tejszínt összekeverjük, langyosra melegítjük és feloldjuk benne az élesztőt. Szitáljuk a lisztet a robotgép keverőtáljába (ha bírja a robotgép a dagasztást... az enyémet csak ritkán használom dagasztásra, mert küzd vele, inkább kézzel szoktam dagasztani, de azt valahogy mindig hamar megunja az ember. Most nem akartam kockáztatni, hogy a kevés dagasztás elrontja az eredményt, inkább géppel dagasztottam, és leállítottam időnként a gépet). Kever­jük bele a sót, a cukrot, a puha vajat, és a feloldott élesztőt. Dagasszuk össze a géppel - ha a tészta túl kemény, adjunk hozzá annyi langyos tejet, hogy közepesen lágy, rugalmas tésztát kapjunk. Dagasztgassuk szorgalmasan a géppel pár percig, a végén kézzel gyúrjuk át.

Kelesztés 1: Takarjuk le folpackkal az összeállított tésztát, és szobahőmérsékleten pihentessük 1-1,5 óráig.

Kelesztés 2: Amikor a tészta a kétszeresére kelt, vegyük ki a tálból, dagasszuk át, majd tegyük vissza. A tálat takarjuk le folpackkal, és hűtőben pihentessük a tésztát 1—1,5 óra hosszat. Vegyük ki a tálból, ismét dagasszuk át, megint takarjuk le, és 30 percre tegyük a mélyhűtőbe.

Hajtogatás 1: Vegyük ki a tésztát a mélyhűtőből. A kemény vaj felét addig gyúrjuk, amíg meglágyul (ez elég vicces folyamat, én elképzelni sem tudtam, de teljesen jól működött). Belisztezett munkalapon nyújtsuk a tésztát olyan téglalappá, amely háromszor olyan hosszú, mint széles. A vajat helyezzük a tészta alsó szélére, és tenyerünkkel addig nyomkodjuk, amíg a téglalap kétharmadát befedjük vele (tehát figyelem, a tészta csak kétharmadáig lesz vajas). Hajtogassuk úgy a tésztát, hogy először a vajazatlan felső harmadát hajtjuk le, majd erre kerül az alsó harmada. Bár a recept nem írta, itt én még egyszer félbehajtottam, ezúttal vízszintesen. A hajtogatott tésztát csomagoljuk folpackba. Pihentessük 30 percig a mélyhűtőben, majd 1 óráig a hűtőben.

Hajtogatás 2: Nyújtsuk ki a tésztát ugyanolyan téglalappá, mint az előbb, és kenjük rá a vaj megmaradt részét. Ugyanúgy hajtogassuk háromba, azután csomagoljuk folpackba. Pihentessük 30 percig a mélyhűtőben, majd 1 óráig a hűtőben.

Kelesztés 3: Lisztezzük be a munkalapot, és nyújtsuk ki a tésztát 3 mm vastagságúra. Éles késsel vágjunk belőle 20 cm-es magasságú, 12 cm-es alapú háromszögeket. A formázáshoz tegyünk magunk elé a háromszöget úgy, hogy a talpa legyen felénk, csavarjuk fel, majd a végeit hajtsuk be, hogy kifliformát kapjunk. A töltött változatokhoz a csokit törjük kb. 4x2 centis darabokra, és a croissant-ok talpához közel a tejcsokisba tejcsokit, az étcsokisba étcsokit teszünk, úgy csavarjuk fel őket. A mazsoláshoz a mazsolával ritkásan beszórjuk a tésztát, felcsavarjuk. A croissant-okat tegyük egymástól 5 centire egy sütőpapírral kibélelt tepsire. Szobahőmérsékleten kelesszük 1 ½ -2 órát. Ezt követően egy hónapra lefagyaszthatjuk egy részét.

Melegítsük elő a sütőt 230 °C-ra (gáz: 8-as fokozat). Egy felvert tojással kenjük meg a croissant-okal, majd tegyük a sütőbe, és csök­kentsük a hőmérsékletet 190 °C-ra (gáz: 5-ös fokozat). Süssük 20 percig. Ekkor vegyük ki, és rácsra rakva hagyjuk kihűlni őket.

A csokis változatokat önmagukban, a simát és a mazsolást sűrű vaníliasodóval kínáljuk. Bon appetit!

2009. december 11., péntek

Cukrozott narancshéj

Íme, a korábban beharangozott cukrozott narancshéj receptje. Hihetetlen takarékos háziasszonyoknak érezhetjük magunkat, ha ilyent gyártunk házilag, mert ugye nem megy pocsékba a megevett-megivott narancsok héja, ráadásul az eredmény meglepően sokoldalúan felhasználható. Az ember erre csak akkor jön rá, ha a cukrozott narancshéj legyártása után olyan receptet keres, amibe felhasználhatja az alkotását - egyáltalán nem lesz nehéz dolga. Ötletadónak legyen elég egyelőre a "naptorta", a moszkauer és a narancsos karácsonyi bonbon, e nemsokára jön még más is. Ja, és nagyon fincsi.

Én Stahl Judit receptje alapján készítettem, amit az alábbiakban változtatás nélkül leírok. Ma hallottam egy másik receptet is, amelyben a narancshéjat először 3 napig hideg vízben kell áztatni (hogy a kesernyésségét elvegyük), majd cukorszirupot gyártani és abban szintén 3 napig punnyasztani a narancshéjat. Az alábbi egy jóval gyorsabb recept (mondjuk így sem 10 perc...), ezért maradok is ennél.

Hozzávalók:
6 félbevágott narancs héja
50 dkg cukor
kb. 20-30 dkg cukor a "hempergetéshez"

Elkészítése: A narancshéjakat alaposan megmossuk, és felvágjuk kb. 1 centi vastag csíkokra. A fehér, szőrös bundát megpróbáljuk a lehető legalaposabban levágni róluk, hogy lehetőleg csak a narancsszínű héj maradjon. Egy fazékba hideg vizet engedünk, belerakjuk a narancshéjakat, erős tűzön felforraljuk, 1-2 percig forraljuk a rakományt, majd leszűrjük a narancshéj-darabokat, a forralóvizet kiöntjük. A fazékba újra hideg vizet engedünk, ismét belerakjuk a narancshéjakat, újból felforraljuk, leszűrjük, stb. Mindezt legalább 4-szer megismételjük. Ez az egész eljárás arra való (mint az alternatív megoldásban a 3 napig áztatás), hogy a narancshéj ne legyen keserű.

Ha a kesertelenítésen túl vagyunk, úgy az eddig
használt fazékban fél liter vízből és fél kg cukorból szirupot főzünk, azaz a cukrot feloldjuk a vízben. A szirupba belepakoljuk a narancshéjakat, és takaréklángon főzzük legalább 1 órán keresztül. Ezt követően leszűrjük és jól lecsöpögtetjük a narancshéjakat, és egy nagy tálcára cukrot szórunk. A cukorban alaposan meghempergetjük a narancshéjakat, hogy minden oldalukat jól bevonja a cukor, és kb. egy nap alatt megszárítjuk őket. És íme, a végeredmény:

Harcsaszelet zeller-krumpli-pürével

Fogyózunk... úgyhogy jöjjön most egy olyan egészséges és fogyókúrabarát fogás, ami ennek ellenére elég kiadós ahhoz, hogy vasárnapi ebéd legyen belőle. Annyira, hogy Péter rögtön a "top tíz" közé követelte.

A harcsa nem túl olcsó, az kétségtelen. Viszont nagyon jóízű hal, és amúgy sem árt, ha a ponty és a pisztráng mellett valami mást is megismer az ember. Szóval próbálkozzatok vele bátran, nem lehet vele melléfogni. És a zeller-krumpli köret úgyis elég olcsó ahhoz, hogy visszabillentse az ebéd pénzügyi mérlegét :)

Hozzávalók (2 személyre):
60 dkg harcsafilé
6-8 dkg vaj
30 dkg krumpli
30 dkg zellergumó
1-2 dl tej
só, bors, szerecsendió, sülthúsfűszer
zellerzöld

Elkészítés:
A krumplit és a zellert meghámozzuk, kockára daraboljuk és kevés vízben megfőzzük. Közben a sütőt előmelegítjük közepes hőfokra (180-190 fok). A harcsafilét mindkét oldalán enyhén sózzuk-borsozzuk, és bedörzsöljük a sülthúsfűszerrel is. Egy kisebb tepsibe belekockázunk 2 dkg vajat, a vajkockákra rárakjuk a halacskát, és 1 dkg vajat rárakunk a tetejére is. A tepsit beborítjuk alufóliával, és betoljuk a sütőbe. Kb. 20 perc alatt megsütjük, úgy, hogy az utolsó 5-7 percben levesszük a tepsiről a fóliát, így a filé szépen megpirul.

Közben a megfőtt krumplit és zellert leszűrjük, ízlés szerint sózzuk-borsozzuk, nagyon kevés friss szerecsendiót reszelünk hozzá, és 3-4 dkg vajjal összepasszírozzuk. Fokozatosan hozzáöntünk legalább 1 dl tejet, illetve annyit, amennyivel viszonylag lágy pürét kapunk. Vagy amennyit ízlésünk diktál:). Apróra vágott zellerzölddel fűszerezzük. Amire idáig jutottunk, valószínűleg a harcsa is megsüldögélt, így lehet is enni.

2009. december 4., péntek

Tejfölös-mascarponés krémcsokitorta

Úgy alakult, hogy most megint egy süteményrecept jön. Ismét Ízbolygótól, ismét változtatás nélkül. Az egész egy nagy csokikrém, isteni, nagyon tömény, épp ezért 8 személynek bőven elég egy kisméretű (20 cm átmérőjű) kapcsos tortaformányi méret is.

A tetején a csokilevélkék is Ízbolygó ötlete alapján készültek, jelen esetben papsajtlevél volt az alap :), szerintem hihetetlen mutatós, bár azért elég pepecs. Viszont a látvány hanyatt is vágja a közönséget, az ember gyermeke pedig nagyon büszke lehet az alkotására.

Hozzávalók:
2 tojás
5 dkg cukor
15 dkg tejföl
2 dkg kakaópor
8 dkg vaj
15 dkg 70%os étcsoki
chilipor (opcionális)
mascarpone (én azt használtam, de sztem tejszínhabbal is működik)
fagyasztott málna (vagy más gyümölcs)

"A tojásokat szétválasztom. A sárgáját habosra keverem a cukorral, majd hozzáadom a kakaóport, a tejfölt, a késhegynyi chiliport és a csipet sót. A csokit a vajjal felolvasztom. A fehérjét csipet sóval habbá verem. A fehérjehabot összekeverem a kakaós sárgája-masszával, majd a végén elegyítem az olvadt csokival is. Egy kis (nagyjából 20 cm átmérőjű) tortaformát kivajazok és kakaóporral megszórok. Ebbe öntöm a masszát. A tortaformát alufóliával körbeveszem és egy tepsibe teszem, amibe forró vizet öntök nagyjából 1-2 cm magasan. 140 fokra előmelegített sütőben 12-14 percig párolom (ekkor még remegős!), majd hűtőben 1-2 óra alatt kihűtöm (do not para, tényleg megszilárdul). Mascarpone labdákkal és fagyasztott málnával tálalom (én szőlővel tálaltam). (Szerintem legegyszerűbb forró késsel vágni...)

ÖTLET: nagyon jópofa, ha csokilevélkére tesszük a mascarponét. A csokilevél elkészítése igazán nem ördöngősség! Az olvasztott csokival vékonyan megkenünk egy levelet és hagyjuk szobahőmérsékleten megkötni. Ha megkötött, lehúzzuk a levélről és mehet a hűtőbe felhasználásig."
És így nézett ki az egész torta. Szerintem bármelyik Szamosnak
vagy Daubnernek becsületére válna:)