Párizsi tanulmányúton járó szerzőink (Szusika azaz Zsuzsa és Attila) küldik sok szeretettel az alábbi kompozíciót. Nézzétek, olvassátok, fogyasszátok!
Zsuzsa aszonta irjak valamit az alant abrazolt kajarol. Roviden. Ez talan nem fog menni, de lassuk!
Ugy kezdodik, hogy ha olcson akar az ember vasarolni akkor el kell menni a blvd d'Ivry-re ahol a DK azsiai boltok vannak. Vettunk itt egy csomo cuccost amit mar felzabaltunk, de arvalkodott meg egy adag olvadoban levo tintahalkar a hutoben. Ezt eloszor a vietnami baratnojenek akartuk megfozni, de aztan betegek lettek es nem jottek.
Valami nem trivialisat kellett kitalalni, mert polipot es kalmart mar foztem. A szokasos amde nagyonb finom olivaolajban-fokhagyma es kalmarfarok verzio igy kimerult. Valami sult ropogos citromos dolgot akartam. Egy jo citromos szoszt, de szoszokban rossz vagyok, egyszer mar rendesen meg kellene tanulni. Bonyolult kolloidkemiai labormunkarol van ugyanis szo. Aztan lassan osszeallt a dolog. Szeretek otthon talalt maradekokbol dolgozni, mert serkenti a kreativitast. A vegen majdnem olyan jo lett mint elkepzeltem. Bar az latszott rajta, hogy nem volt energiam utananezni az elkepzelt vajas-citromos martasnak. Zsuzsa kitalalta, hogy keszitsuk puliszkaval vagy a manapsag elterjedo uber-fancy es jobban chargeolhato megnevezessel polentaval (ohh!).
Szoval, eloszor sok fokhagyma erosen sutve olajban, hogy ne legyen nagyon dominans az ize, bele egy kis DK azsiai ertelemben vett citromfu (ami a frigoban fonnyadozott mar egy ideje). Aztan erre ra a szepia, fedo alatt amig a levet ki nem endegte. Ebben puhult egy kicsit majd a levet leszedtem, hogy az elozo napi csoben sult kacsa alol kimentett level osszekeverjem es ezzel engedjem fel a vajon piritott lisztet (egyfajta fehermartas kiserlet). Ebbe ment meg egy kis bors es vaj es citromle a martasok osszes babras technologiai lepesevel (ovatos kavargatas ossze ne alljon, mindez gagyi villanyplatnin). A vegen meg surubb volt a kelletenel, de akadt egy kis creme fraiche (atmenet a tejszin es tejfol kozott). Az ontet igy kesz volt. Vissza a szepiahoz. Levetol megfosztva keszen allt egy kis lesutesre. Ezt megtettem, majd irany a grillsuto hadd piruljon a teteje. Amig ez zajlott jott az ornament es iztuske kiserlet. Elozo nap gyufaszalra vagott fiss gyombert becukroztam es ezt a most atcukrosodott gyombert a szirup leontese utan olajban ropogosra sutottem, majd szalvetan leitattam. Kozben Zs megcsinalta a puliszkat, kapott o is egy kicsit a szepia levebol es a gyomber szirupja is belement.
Olvashattok még róluk itt. Nagyon érdemes! Párizsi kalandok és még sok más izgalmas...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése