2010. február 7., vasárnap

Házi krémes

A krémes valahogy az a sütemény, amit ritkán készítünk otthon. Inkább elmegyünk a cukrászdába érte, vagy leemeljük becsomagoltan a szupermarket polcáról (ez utóbbit inkább ne tegyük, eszméletlen, mi minden van benne. Csak egyszer olvassátok el a címkét, egy életre elmegy tőle a kedvetek). Pedig ha kész tésztából sütjük, akkor lényegében csak egy vaníliakrémet kell készítenünk, és slussz - nem több munka, mint egy madártej. És isteni, isteni. Lágy vaníliakrém, ropogós levelestészta, tejszínhab...:). Anyukám kedvence, az ő szülinapjára készítettem a képen látható darabot.

Mivel a krémes viszonylag kevés hozzávalóból készül és a vanília íze domináns benne, így az abszolút kötelező hozzávaló (a vanillincukor tényleg felejtős - akkor inkább a cukrászda). Én a vaníliát innen szerzem be, sokkal illatosabb, nagyobb és ráadásul olcsóbb, mint a Kotányi és a boltokban kapható egyéb fajták. Ha valaki úgy gondolja, hogy rendel tőlük, de túl nagynak találja a mennyiséget (hamar elfogy ám...), szóljon bátran, betársulok.

Hozzávalók:

a vaníliakrémhez
1 rúd vanília
4 dl tej
4 tojás
4 ek cukor (ideális esetben házilag készített vaníliás cukor, de sima is jó)
1 ek liszt
4 lap zselatin

a süteményhez
1/2 csomag kész levelestészta
5 dl tejszín
10 dkg porcukor

Elkészítés: A vaníliarudat kettévágjuk, késsel kikaparjuk a magocskáit, és a magokat, valamint az üres hüvelyt belerakjuk a tejbe. A vaníliás tejet felforraljuk, majd langyosra hűtjük. Ha langyosra hűlt, a vaníliahüvelyt kidobjuk belőle (én kicsit elmosva kristálycukorba szoktam rakni, néhány nap alatt szuper vaníliás cukrunk lesz). Közben a levelestésztát 2-3 mm vastagra nyújtjuk, és 200 fokos sütőben kb. 20 perc alatt aranybarnára sütjük. Ha kihűlt, egyenlően kettévágjuk. A zselatinlapokat egy kis tálkában hideg vízbe áztatjuk.

A tojások sárgáját és fehérjét kettéválasztjuk, a sárgáját a cukorral kicsit kikeverjük, hozzákeverünk egy evőkanál lisztet. Néhány evőkanálnyi vaníliás tejet adunk hozzá, majd az egészet hozzáöntjük a langyos vaníliás tejhez. Folyamatos kevergetés mellett néhány perc alatt sűrű krémet főzünk belőle. Lehúzzuk a tűzről, és azonnal, még forrón hozzáadjuk a kinyomkodott zselatinlapokat, és jól elkeverjük. A tojásfehérjékből közben kemény habot verünk, és apránként, óvatosan hozzákeverjük a még mindig forró vaníliás krémhez. A krémet hűlni hagyjuk.

Jön a süti összeállítása: Megpróbáljuk eltalálni azt az időpillanatot, amikor a krém még nem teljesen kemény, de már jól tartja a formáját. Erre azért van szükség, mert szögletes kapcsos tortaforma nincs (vagyis van, de nekem nincs, és egy átlagos háztartásban sem jellemző), azaz a tortaforma nem fogja megtartani a krémet. Szóval, a tésztalapok egyikére elkezdjük ráhalmozni a megkötőben levő vaníliás krémet. Addig ügyeskedünk, amíg az egészet nagyjából egyenletesen rápakoltuk a tésztára. Ekkor kemény habot verünk a tejszínből a porcukor hozzáadásával (ha félősek vagyunk, mehet hozzá egy csomag habfixáló is). A tejszínt rásimítjuk a krémre, majd jön a másik tésztalap. A tetejét porcukorral megszórjuk, és némi pihentetés után nagyon éles késsel már szeletelhetjük is.

7 megjegyzés:

  1. Eszterkém, megnéztem a német honlapot, és rendeljünk, szívesen társulnék Veled. A tesóm megnézte a cipőtortát, és nagyon tetszett neki!
    Nagyon jól néz ki a krémesed - bár gyerekkoromban az unalomig ettem magam belőle, azért ezt a házi változatot szívesen kipróbálnám! :)
    Pussz

    VálaszTörlés
  2. Én is jelentkezem a társuláshoz!
    Eszterkém, minek neked Főzőiskola/magam ellen beszélek/aki ilyen szép, dekoratív finomságokat tud csinálni, le a kalappal előtte. Gratulálok! Gyöngyi

    VálaszTörlés
  3. Kedves Gyöngyi!

    Nagyon köszönöm a kedvességedet, de ezt speciel nem én csináltam, hanem Eszter II (én simán Eszter néven írok). Mit csináljunk, erre a blogra (majdnem) csak Eszterek írnak :)) Szóval továbbítom a gratulációt az arra érdemesnek :)

    VálaszTörlés
  4. Nagyon guszta! Olyan egyszerűen írtad le, hogy lehet én is megpróbálkozom vele:-))
    Csak a zselatinlapokat nem értem....

    VálaszTörlés
  5. Köszönöm szépen (a fotós nevében is:)) az elismeréseket :)

    Gyöngyi és Eszter: én 3 csomagocska (azaz 27 szál) vaníliát rendelnék mondjuk a héten, Nektek mennyi jöhet?

    Liza: köszönöm szépen:), és bocs, ha nem érhető. A zselatinlapokat szokásosan pár percre vízbe áztatjuk, és ha már kész a forró krém, akkor a kinyomkodott zselatinlapokat beletesszük és elkeverjük benne. A zselatin így szépen eloszlik és felolvad a krémben. A lényeg csak annyi, hogy mivel a krém tök forró, nem kell tovább főzni a zselatinnal együtt, elég csak a forró krémhez hozzáadni.

    Gyönyörűek a szülinapi tortáid, le a kalappal!!!

    VálaszTörlés
  6. Köszönöm szépen. Most már biztos neki merek fogni.:-))

    VálaszTörlés
  7. Örülök neki és hajrá! :) Majd számolj be az eredményről! :))

    VálaszTörlés